SZITTYA HÍRSZOLGÁLAT: Összeomlóban az 1945-ben létrejött világrend.

 

      Az angolszász-cionista hegemonia beképzelt, arrogáns politikával  a világ tudtára hozta, hogy  nincs többé szüksége az ENSZ-re és hidegháborus szövetségesekre. Amerika akkor lép hadba amikor akar, azzal akivel akar és nem kötelező rá az ENSZ biztonsági tanács vétója sem. Elindult az átrendeződési folyamat. Az iraki háborúval az ENSZ elvesziti jelentőségét, Amerika Keleteurópába helyezi át támaszpontjait és el van készülve a NATO  felbomlására. Az angolszász polika mindent el fog követni, hogy az Europai Unio szétessen és ne legyen se katonai, se gazdasági világhatalom. Az amerikai imperializmusnak ötven éve van, mire demográfiai összetétele folytán belülről megbomlik. 
 
      Az alábbi nemzetközi lapszemle ezt igazolja.      
       

  

Március 7.: nemzetközi lapszemle
2003. március 7. 14:00


MNO
Vezető európai lapok vezető Londontól Moszkváig, Párizstól Berlinig arról írnak, hogy egy esetleges Irak elleni háború alapvetően megváltoztathatja a II. világháború utáni világpolitikai berendezkedést.

 
A londoni Times szerint az ENSZ fő fegyverzetellenőre, Hans Blix, mai jelentése csapást mér a brit erőfeszítésekre, hogy a Biztonsági Tanácsban többséget szerezzenek a háború előtt utat nyitó határozattervezetnek. Hans Blix minden eddiginél kedvezőbb ítéletet mond majd az iraki együttműködésről a leszerelés terén, írja a lap.

Ugyancsak a Times közöl egy könnyebb hangvételű cikket is Tony Blair brit miniszterelnök tegnapi szerepléséről az MTV könnyűzenei televízióban, ahol a háborúval szemben ellenséges fiatal nemzetközi idealistákat próbált megnyerni az amerikai-brit álláspontnak Irak kérdésében. A lap bravót mond a "meggyőzés művészetére", miközben a sors iróniájának nevezi, hogy "a populista retorika nagymestere", Blair olyan közönség meggyőzésére vállalkozott, amely "nem akarja azt az üzenetet meghallgatni, hogy Szaddám Huszeint le kell fegyverezni".

Az ugyancsak londoni Independentben közölt kommentárjában Adrian Hamilton azt írja: Amerika korlátlan hatalma "ellenforradalmat" fog kiváltani. Amerika inváziója után - történjen az második biztonsági tanácsi határozattal, vagy anélkül - sok kárt kell majd helyrehozni a nemzetközi kapcsolatokban, teszi hozzá. A válság megosztotta ugyan a világ kormányait, de ami a lakosságot illeti, Európában és a legtöbb kontinensen a közvélemény több mint kétharmada következetesen ellenzi a fegyveres beavatkozást. Az ellentét kihatással lesz a nemzetközi, vagy nemezetek feletti szervezetek jövőjére. Válságon esik át az ENSZ és a biztonsági tanácsi struktúra, melyet Washington vagy irrelevánsnak minősít, vagy engedelmes politikai végrehajtó testületként kezel majd. Az iraki válság borzalmasan élesen rávilágított a hatalom problémájára a mai világban. Ellenforradalmat vonhat még maga után, hogy az Egyesült Államok ilyen markánsan szembekerült a világközvélemény nagy többségével, írja végkövetkeztetésében az Independent kommentátora.

A hamburgi Die Welt szalagcíme: Egyesült Nemzetek vagy Egyesült Államok - ez itt a kérdés. A lap szerint "geopolitikai földrengés várható, amely megrázza, netán le is rombolja a II. világháború utáni nemzetközi rendet, annak intézményeivel és szövetségeivel együtt".

A madridi ABC szerint "az Irak lefegyverezése stratégiájával kapcsolatos megosztottság naponta mélyül, és bénultsággal, illetve szétszóródással fenyegeti az ENSZ-t".

A szintén spanyol EL MUNDO élesebben fogalmaz: "Bush otromba ügyetlensége a nemzetközi rendet a szakadék szélére juttatta... Minden nappal közelebb kerülünk egy olyan háborúhoz, melyet egyoldalúan indít meg az Egyesült Államok. Egy ilyen háború többek között diszkreditálná az ENSZ nemzetközi döntőbírói szerepét, valamint 'helyrehozhatatlan szakadást' okozna a NATO-ban és az Európai Unióban.

A német Berliner Zeitung sürgeti a Biztonsági Tanács egy vagy több, vétójoggal rendelkező állandó tagját, hogy használják vétójukat. Ez az egyetlen módja annak, hogy az ENSZ "legalább korlátozza az Irak elleni, a nemzetközi jogot sértő támadás következményeit...". Ha ez megtörténne, minél több országnak kellene tiltakozását kifejeznie. "Az ENSZ alapokmánya az ENSZ alapokmánya marad, az agresszió pedig agresszió. Egy megcsúfolt, csonka ENSZ még mindig egy fél ENSZ, és ez jobb mintha egyáltalán nem lenne ENSZ" - írja a berlini lap.

A francia Le Monde "furcsa hálótársaknak" nevezi Franciaországot, Németországot és Oroszországot. "Egy cinikus megfigyelő azt mondhatná, hogy az egyetlen közös vonás közöttük az, hogy mindegyik jelentős kereskedelmet folytatott Szaddám Huszein rezsimjével, melynek jelentős részét a fegyverkereskedelem tette ki". A lap azonnal el is veti ezt a cinikus értelmezést. "A hármakat olyan elv köti össze, amely túlmutat a vitán Bagdad lefegyverzésének legjobb módjáról. Amerika - írja a Le Monde - 'permanens legitim defenzíva' állapotába helyezte magát, és úgy véli, jogában áll megneveznie majd megtámadnia ellenségeit. Az európai triónak jogában áll megkérdőjelezni ezt, még akkor is, ha tisztában vannak vele: Amerika Irak elleni háborúja végül elkerülhetetlennek bizonyul majd".

Az orosz kormánylap, az Izvesztyija Oroszország diplomáciai 'lidércnyomásáról' ír a helyzet kapcsán. Az esetleges diplomáciai konfrontáció ára Amerikával a Biztonsági Tanácsban aránytalanul magasnak bizonyulhat Oroszország számára, melyet a határozat körüli pókerjátszma a sarokba kényszeríthet, állapítja meg az orosz kormánylap.

(forrás: bbc.com)