ONLINE HÍRSZOLGÁLAT
www.szittya.com/hirek.htm
NAPONTA FELVETŐDIK
A KÉRDÉS,HOGY MAGYAROSZÁGON MIRE KELL A SOK HITEL,
AMI SOHASEM ELÉG ÉS AMIKOR KERESIK SENKI SEM TUDJA MEGNEVEZNI HOVÁ LETT.
ITT AZ IDEJE, HOGY KINYOMOZZUK, HOVÁ FOLYIK A PÉNZ MAGYARORSZÁGRÓL.
Miután Orbán Viktor kormánya fejlesztési miniszternek nevezte meg FELLEGI TAMÁST
aki az állami vagyonnal való gazdálkodásért az infokommunikácioért, a belföldi,
illetve unios pénzekből megvalósuló fejlesztésekért lesz felelős,talán innen
kellene elkezdeni a nyomozást. FEL KELLENE ÁLLÍTANI A NEMZETI SZÁMONKÉRŐ
SZÉKET,MIELÖTT MAGYARORSZÁGOT ELÁRVEREZIK. - A JOBBIK AZ EGYETLEN REMÉNYÜNK!
Hova lett a felvett hitel?
(MAGYAR
HÍRLAP
ONLINE)
Parlamenti vizsgálóbizottság alakult, hogy kiderítse, mire használta az ország a
2002-2010 között felvett hatalmas összegű hiteleket. E hitelek miatt az ország
GDP-arányos, 53 százalékos eladósodottsága 80 százalék fölé került. Az elmúlt
húsz évben a parlamenti vizsgálóbizottságok az ügyek érdemét tekintve nem sok
eredményt tudhatnak magukénak. Nagy kár lenne, ha ez a bizottság is
dolgavégezetlen oszlana fel.
Vannak körülmények, amelyek elősegíthetik az eredményes működést. Ezt a
bizottságot nem az ellenzék kezdeményezte, működését nem lehet kormánypárti
leszavazási terrorral ellehetetleníteni, napirendi ügyeit kisiklatni. A sikerhez
azonban főként az szükséges, hogy a bizottság módszertani szempontból helyes
pályára álljon, szigorú logika szerint haladjon. A média már közölt a kormányzat
második (államtitkár-helyettesi) sorából származó kijelentést, ami szerint
főként azért adósodtunk el, mert nagyok voltak az éves folyó hiányok. Ha ez a
kijelentés valóban elhangzott, gazdája fején találta a szöget, ugyanis azt
mondja, hogy azért van sok adósságunk, mert sokat csináltunk. Ha ezen a logikai
úton halad a bizottság, az már garantált vakvágány.
Mi lenne tehát a közgazdasági alapú okfejtés? Tudomásul kell venni, hogy a hitel
nem más, mint jelenbeli elosztható jövedelmünk (nemzeti jövedelmünk)
kiegészítése, jövőbeli terhek vállalásával. A hitel a jelenbeli jövedelmet
kiegészíti a jövőbelivel, de a jelenbeli kiegészítésnél nagyobb mértékben
csökkenti is, mert a hiteleket kamatokkal együtt kell visszafizetni.
Vizsgálni tehát azt kell, hogy az érintett években miként alakult a hitellel
kiegészített nemzeti jövedelem, és főként annak felhasználása.
Ez nem jelent mást, mint a statisztikai rendszerben nyilvántartott és bizonyos
értelemben rejtve maradt jövedelemfelhasználási sorok évenkénti gondos
elemzését. Az alapkérdést illetően, miszerint hozzájárultak-e a hitelek a
felhasználható nemzeti jövedelmünk távlatos növeléséhez a vizsgált időszakra
nézve, a helyzet lesújtó.
Az épeszű hitelfelvevők (a racionálisan vezetett államok is) azért vesznek fel
hitelt, hogy a hitellel kapcsolatos terhek kifizetése után többletjövedelem
keletkezzen.
Nos, nálunk ilyesmiről szó sincs. Eligazítást alapfokon az éves GDP- és a
GNI-sorok (nemzeti jövedelem) adnak. A kettő összehasonlításából azonnal
kikerekedik, hogy a megtermelt termék- és szolgáltatástömeg-értékből milyen
arányban keletkezett hazai nemzeti jövedelem. A GNI hazai felhasználásának két
legfontosabb területe a bérek és a nyugdíjkifizetések idősora. Ezek is kellő
biztonsággal követhetők a hivatalos statisztikákból. Ehhez jöhetnek
kiegészítésként a magyar állampolgárok és a hazai tulajdonú cégek által kapott
kamatok és tőkejövedelmek összegei mint a hazai jövedelemfelhasználást növelő
tételek. Csökkentik viszont a GNI hazai felhasználását az állampolgáraink és
hazai tulajdonú vállalkozásaink által fizetett kamatok, ugyanígy az államkassza
által kifizetett kamatok. Jelentősen befolyásolja a hazai felhasználható GNI-t
az úgynevezett kereskedelmi cserearány is. Ha javul, akkor a felhasználható
jövedelem volumene nő, ha ellenben romlik, akkor csökkenés áll be.
Az utóbbi húsz évre általában jellemző, hogy a magyar munka növekvő
termelékenysége mellett romlott a kereskedelmi cserearány, azaz a hatékonyabb
munka gyümölcsét nem a hazai jövedelemtulajdonosok élvezték. Ha a felvett
hitelek ellentételét évente és összesítve sem a különböző típusú hazai
jövedelmek gyarapodásában, sem a hazai tulajdonok (vállalkozási és háztartási)
gyarapodásában nem találjuk meg, valamint az állam sem képezett felhasználható
többletpénztartalékokat, akkor a hitelfelvételek részben öncélt, azaz a velük
kapcsolatos terhek fedezetét szolgálták, illetve pénzügyi alapját képezték a
nemzetközi cserearányok következtében előállt jövedelemkivonásnak. Ha emellett
még csökkent is az állam, a háztartások és a hazai tulajdonú vállalkozások nettó
(adósságok levonása után maradó) vagyona, akkor a hitelek kártétele még ennél is
nagyobb. Nos, a bizottságnak ezekre a tételekre lesz szükséges megállapításokat
tenni, ha munkáját sikerrel kívánja zárni.
Boros Imre.
Ki a valódi miniszterelnök
?
Benke Valéria (1920) |
|
|
|||||
|
|
||||||
|
|
|
|||||
|
|
||||||
|
A középiskolát a szegedi
tanítóképzőben kezdte el, tanulmányai azonban a háború alatt
félbeszakadtak. 1941-ben belépett a KMP-be. 1943-tól a délvidéki Gádor
községben volt tanító. Fegyvereket szállított a környéken harcoló
partizánoknak, lakásán rádióadót helyeztek el. Magyarország német
megszállása után részt vett a szegedi munkásmozgalmi vezetők
szöktetésében és rejtegetésében. 1945 tavaszán elvégezte az MKP
debreceni pártiskoláját, majd az MKP központi pártiskolájának a tanára
lett. 1946 közepétől az MKP kőbányai pártbizottság, később a budapesti
pártbizottság munkatársa. 1947 júliusától az MKP KV Nőtitkárságánál
dolgozott. 1948-tól 1950 végéig a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége
Budapesti Bizottságának titkára, 1951 és 1954 között az Országos
Béketanács titkára volt. 1951-től 1954-ig az MDP KV póttagja, majd 1956
októberéig rendes tagja. 1954-ben kinevezték a Magyar Rádió elnökévé.
1956. október 23-án nem engedélyezte a diákok követeléseinek beolvasását
a rádióban. A Rádió ostroma alatt az épületben tartózkodott. Október
30-án leváltották a Rádió éléről, az intézmény elnökhelyettese lett.
November 6-án a Kádár-kormány kinevezte a rádió kormánybiztosává. 1957.
február 26-án kooptálták az MSZMP IKB-ba. 1957 januárjától a Magyar
Rádió alelnöke, majd augusztustól 1958-ig újra az elnöke volt. 1957-ben
tanári diplomát szerzett az ELTE-n. 1958-1961-ben művelődési miniszter,
1961-től a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának vezetője, 1966-1988
között elnöke volt. 1967-1971-ig az Elnöki Tanács tagja. 1970-től az
MSZMP PB és a KB Agitációs és Propaganda Bizottságának tagja. 1975-ben
kimaradt az agitprop bizottságból, 1985-ben nem választották be a PB-be
sem. Az MSZMP KB 1988. decemberi plénumán nyugdíjazták.
Fellegi Tamás
A
második világháború alatt vaskereskedő édesapjának elkobozták a
vagyonát,
munkaszolgálatra hívták be, deportálták, és meg is ölték.
Életpálya
[szerkesztés]
Tanulmányai, tudományos pályája
[szerkesztés]
1974-ben érettségizett a
Trefort Ágoston Gimnáziumban. 1976-ban vették fel az
Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol
1981-ben diplomázott. 1985-ben ösztöndíjjal a
Harvard Egyetemen tanult.
Üzleti pályája
[szerkesztés]
1995 és 1996 között a kommunikációs
és politikai tanácsadó tevékenységet folytató
EuroAtlantic Kft. ügyvezetője volt. 1996 és 2000 között a
MATÁV Rt. ágazati igazgatója, majd a telekommunikációs vállalat
kormányzati kapcsolatokért és szabályozói tevékenységéért felelős
vezérigazgató-helyettese lett. 2000 nyarától az EuroAtlantic Rt.
vezérigazgatója, 2007 őszétől-től 2009 januárjáig a Kapsch Telematic
Services ügyvezetőjeként dolgozott. 2009-ben megalapította az
Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt. nevű vállalkozását, amelynek
ügyvezetője és többségi tulajdonosa (Fellegi Tamás és a
DEFAP Enterprises 52%-os ill. 48%-os tulajdonrésszel bír a
vállalatban). Az Infocenter.hu Zrt. ekkor 100%-os tulajdonosa a
Heti
Válasz kiadójának, valamint a
Lánchíd Rádiónak, illetve kisebbségi tulajdonosa a
Class FM
országos kereskedelmi rádiónak. 2010. április 22-én Fellegi Tamás az
Infocenter.hu Zrt-ben birtokolt teljes tulajdonrészét értékesíti.
Politikai pályája
[szerkesztés]
Már az 1990-es választásokon részt a
FIDESZ kampányában,
Orbán Viktort kísérve.
Magánélete
[szerkesztés]
Nős, felesége
Szokolszky Ágnes pszichológus, házasságukból két fiúgyermek
született.
Tudományos munkák
[szerkesztés]
The University of Connecticut (Ph.D.
dolgozat, 1993)
Kézirat, ELTE LJTK.
Politológiai Csoport, Budapest, 1986.
(Adalék egy fogalom értelmezéséhez)
Társadalomtudományi Közlemények, 1982. 3. sz. 453. old.
Magyarországi rádióadások 1956.
október 23. november 9. (Szerk. Fellegi Tamás László, Gyekiczki András,
Kövér László, Kövér Szilárd, Máté János, Orbán Viktor, Stumpf István,
Varga Tamás, Wéber Attila) Századvég
[1] füzetek 3., A
Századvég Kiadó és a Nyilvánosság Klub közös kiadása, Budapest, 1989.
(Szerk. Fellegi Tamás László,
Gyekiczki András, Gyurgyák János, Kövér László Századvég
[2]
Kiadó-Nyilvánosság Klub, Századvég füzetek 2. Budapest, 1989
(Szerk.: Fellegi Tamás László,
Gyekiczki András, Gyurgyák János, Kövér László, Kövér Szilárd) Századvég
füzetek 4., Századvég Kiadó, Budapest 1989.
Szerzők: Csicskó Mária, Nyikolaj
Bergyajev et al. (Szerk.: Fellegi Tamás László Gyekiczki András Gyurgyák
János) Századvég [3]
Kiadó, Századvég füzetek 5., Budapest, 1989.
A Bibó István Szakkollégium
társadalomelméleti folyóirata Szerzők: Csicskó Mária, Kende Péter, Pető
Iván, Simon Róbert (Szerk.: Fellegi Tamás László, Gyekiczki András,
Gyurgyák János) Századvég, Budapest, 1989.
Népiek és urbánusok - egy
mítosz vége? Szerzők: Heller
Mária, Karády Viktor, Némedi Dénes, Nyikolaj Bergyajev, Rényi Ágnes
Szabó Miklós, Szilágyi Ákos) (Szerk.: Fellegi Tamás László, Gyekiczki
András, Gyurgyák János, Kövér László, Kövér Szilárd, Máté János, Orbán
Viktor, Sasfi Csaba, Sós Adrienne, Stumpf István, Varga Tamás, Wéber
Attila) Századvég Kiadó, Budapest, 1990. |
||||||