ujszittya2.GIF (52747 bytes)

                   ONLINE HÍRSZOLGÁLAT www.szittya.com/hirek.htm

 

NAPONTA  FELVETŐDIK A KÉRDÉS,HOGY MAGYAROSZÁGON MIRE KELL A SOK HITEL,

AMI SOHASEM ELÉG ÉS AMIKOR KERESIK SENKI SEM TUDJA MEGNEVEZNI HOVÁ LETT.

ITT AZ IDEJE, HOGY KINYOMOZZUK, HOVÁ FOLYIK A PÉNZ MAGYARORSZÁGRÓL.

Miután Orbán Viktor kormánya fejlesztési miniszternek nevezte meg FELLEGI TAMÁST aki az állami vagyonnal való gazdálkodásért az infokommunikácioért, a belföldi, illetve unios pénzekből megvalósuló fejlesztésekért lesz felelős,talán innen kellene elkezdeni a nyomozást. FEL KELLENE ÁLLÍTANI A NEMZETI SZÁMONKÉRŐ SZÉKET,MIELÖTT MAGYARORSZÁGOT ELÁRVEREZIK. - A JOBBIK AZ EGYETLEN REMÉNYÜNK!

 

Hova lett a felvett hitel? (MAGYAR HÍRLAP ONLINE)

 

Parlamenti vizsgálóbizottság alakult, hogy kiderítse, mire használta az ország a 2002-2010 között felvett hatalmas összegű hiteleket. E hitelek miatt az ország GDP-arányos, 53 százalékos eladósodottsága 80 százalék fölé került. Az elmúlt húsz évben a parlamenti vizsgálóbizottságok az ügyek érdemét tekintve nem sok eredményt tudhatnak magukénak. Nagy kár lenne, ha ez a bizottság is dolgavégezetlen oszlana fel.

Vannak körülmények, amelyek elősegíthetik az eredményes működést. Ezt a bizottságot nem az ellenzék kezdeményezte, működését nem lehet kormánypárti leszavazási terrorral ellehetetleníteni, napirendi ügyeit kisiklatni. A sikerhez azonban főként az szükséges, hogy a bizottság módszertani szempontból helyes pályára álljon, szigorú logika szerint haladjon. A média már közölt a kormányzat második (államtitkár-helyettesi) sorából származó kijelentést, ami szerint főként azért adósodtunk el, mert nagyok voltak az éves folyó hiányok. Ha ez a kijelentés valóban elhangzott, gazdája fején találta a szöget, ugyanis azt mondja, hogy azért van sok adósságunk, mert sokat csináltunk. Ha ezen a logikai úton halad a bizottság, az már garantált vakvágány.

Mi lenne tehát a közgazdasági alapú okfejtés? Tudomásul kell venni, hogy a hitel nem más, mint jelenbeli elosztható jövedelmünk (nemzeti jövedelmünk) kiegészítése, jövőbeli terhek vállalásával. A hitel a jelenbeli jövedelmet kiegészíti a jövőbelivel, de a jelenbeli kiegészítésnél nagyobb mértékben csökkenti is, mert a hiteleket kamatokkal együtt kell visszafizetni.
Vizsgálni tehát azt kell, hogy az érintett években miként alakult a hitellel kiegészített nemzeti jövedelem, és főként annak felhasználása. Ez nem jelent mást, mint a statisztikai rendszerben nyilvántartott és bizonyos értelemben rejtve maradt jövedelemfelhasználási sorok évenkénti gondos elemzését. Az alapkérdést illetően, miszerint hozzájárultak-e a hitelek a felhasználható nemzeti jövedelmünk távlatos növeléséhez a vizsgált időszakra nézve, a helyzet lesújtó. Az épeszű hitelfelvevők (a racionálisan vezetett államok is) azért vesznek fel hitelt, hogy a hitellel kapcsolatos terhek kifizetése után többletjövedelem keletkezzen. Nos, nálunk ilyesmiről szó sincs. Eligazítást alapfokon az éves GDP- és a GNI-sorok (nemzeti jövedelem) adnak. A kettő összehasonlításából azonnal kikerekedik, hogy a megtermelt termék- és szolgáltatástömeg-értékből milyen arányban keletkezett hazai nemzeti jövedelem. A GNI hazai felhasználásának két legfontosabb területe a bérek és a nyugdíjkifizetések idősora. Ezek is kellő biztonsággal követhetők a hivatalos statisztikákból. Ehhez jöhetnek kiegészítésként a magyar állampolgárok és a hazai tulajdonú cégek által kapott kamatok és tőkejövedelmek összegei mint a hazai jövedelemfelhasználást növelő tételek. Csökkentik viszont a GNI hazai felhasználását az állampolgáraink és hazai tulajdonú vállalkozásaink által fizetett kamatok, ugyanígy az államkassza által kifizetett kamatok. Jelentősen befolyásolja a hazai felhasználható GNI-t az úgynevezett kereskedelmi cserearány is. Ha javul, akkor a felhasználható

 

jövedelem volumene nő, ha ellenben romlik, akkor csökkenés áll be.

Az utóbbi húsz évre általában jellemző, hogy a magyar munka növekvő termelékenysége mellett romlott a kereskedelmi cserearány, azaz a hatékonyabb munka gyümölcsét nem a hazai jövedelemtulajdonosok élvezték. Ha a felvett hitelek ellentételét évente és összesítve sem a különböző típusú hazai jövedelmek gyarapodásában, sem a hazai tulajdonok (vállalkozási és háztartási) gyarapodásában nem találjuk meg, valamint az állam sem képezett felhasználható többletpénztartalékokat, akkor a hitelfelvételek részben öncélt, azaz a velük kapcsolatos terhek fedezetét szolgálták, illetve pénzügyi alapját képezték a nemzetközi cserearányok következtében előállt jövedelemkivonásnak. Ha emellett még csökkent is az állam, a háztartások és a hazai tulajdonú vállalkozások nettó (adósságok levonása után maradó) vagyona, akkor a hitelek kártétele még ennél is nagyobb. Nos, a bizottságnak ezekre a tételekre lesz szükséges megállapításokat tenni, ha munkáját sikerrel kívánja zárni.

 

Boros Imre.

 

 

 

 

Ki a valódi miniszterelnök ?

 

 

       Benke Valéria (1920)

Image removed by sender.

 

 

 

 

Image removed by sender.

 

 

 

 

A középiskolát a szegedi tanítóképzőben kezdte el, tanulmányai azonban a háború alatt félbeszakadtak. 1941-ben belépett a KMP-be. 1943-tól a délvidéki Gádor községben volt tanító. Fegyvereket szállított a környéken harcoló partizánoknak, lakásán rádióadót helyeztek el. Magyarország német megszállása után részt vett a szegedi munkásmozgalmi vezetők szöktetésében és rejtegetésében. 1945 tavaszán elvégezte az MKP debreceni pártiskoláját, majd az MKP központi pártiskolájának a tanára lett. 1946 közepétől az MKP kőbányai pártbizottság, később a budapesti pártbizottság munkatársa. 1947 júliusától az MKP KV Nőtitkárságánál dolgozott. 1948-tól 1950 végéig a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Budapesti Bizottságának titkára, 1951 és 1954 között az Országos Béketanács titkára volt. 1951-től 1954-ig az MDP KV póttagja, majd 1956 októberéig rendes tagja. 1954-ben kinevezték a Magyar Rádió elnökévé. 1956. október 23-án nem engedélyezte a diákok követeléseinek beolvasását a rádióban. A Rádió ostroma alatt az épületben tartózkodott. Október 30-án leváltották a Rádió éléről, az intézmény elnökhelyettese lett. November 6-án a Kádár-kormány kinevezte a rádió kormánybiztosává. 1957. február 26-án kooptálták az MSZMP IKB-ba. 1957 januárjától a Magyar Rádió alelnöke, majd augusztustól 1958-ig újra az elnöke volt. 1957-ben tanári diplomát szerzett az ELTE-n. 1958-1961-ben művelődési miniszter, 1961-től a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának vezetője, 1966-1988 között elnöke volt. 1967-1971-ig az Elnöki Tanács tagja. 1970-től az MSZMP PB és a KB Agitációs és Propaganda Bizottságának tagja. 1975-ben kimaradt az agitprop bizottságból, 1985-ben nem választották be a PB-be sem. Az MSZMP KB 1988. decemberi plénumán nyugdíjazták.

Fellegi Tamás

A második világháború alatt vaskereskedő édesapjának elkobozták a vagyonát, munkaszolgálatra hívták be, deportálták, és meg is ölték.
Fellegi Tamás pályája 1948-ban az MTI újságíró gyakornokaként indult. Még gyakornok volt, amikor kinevezték az akkor alakult kulturális rovat élére, később pedig a belpolitikai rovat vezetője lett.
1952-ben a Magyar Rádióhoz helyezték, ahol a mai Krónika elődjénél kezdett, majd a Nők félórája műsorhoz került. Egy év után jelentős műsorokat csinálhatott (a vasárnapi Épülő Szép Hazánk és a keddi és pénteki Tegnaptól-holnapig).
1955-ben, miután Földes Pétert eltávolították, a hírszerkesztőség helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1957. januárjában azonban felfüggesztették a forradalom alatti "ellenséges" magatartása miatt, majd fegyelmivel elbocsátották.
Nyolc hónapig munkanélküli volt, ekkor a Budapest Filmstúdiónál kapott munkát, Benke Valéria ajánlására. Szerkesztő lett, később szerkesztő-rendező, majd főszerkesztő-helyettes.
1963-ban a Magyar Rádió és Televízióhoz hívták. 1964-ben megszervezte az intézmény kulturális rovatát. Ez a rovat készítette a Barangolás című műsort, a római olimpia idején pedig a Szellemi Olimpia című vetélkedő sorozatot.
Ő alapította a Szórakoztató- és Zenei Főosztályt, amely olyan műsorokat készített, mint a Nyílik a rózsa, a Röpülj Páva, az Aranypáva, a Táncdalfesztivál, a Nemzetközi Karmesterverseny, a TV bérlet (hangversenysorozat), a Zenés TV Színház és a Jó estét Magyarország.
Lánya Mária, fia a politológus-politikus-üzletember Fellegi Tamás.
/////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////
Fellegi Tamás László (Budapest, 1956. január 7. - ) magyar jogász, politológus, üzletember, a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere (2010-). 1996 és 2000 között a MATÁV Rt. ágazati igazgatója, majd a szabályozói ügyekért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Életpálya [szerkesztés]

Tanulmányai, tudományos pályája [szerkesztés]

1974-ben érettségizett a Trefort Ágoston Gimnáziumban. 1976-ban vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1981-ben diplomázott. 1985-ben ösztöndíjjal a Harvard Egyetemen tanult.
Jogi diplomájának megszerzése után a Társadalomtudományi Intézetnek (ma: MTA Politikai Tudományok Intézete) tudományos munkatársa, emellett a jogi karon tanársegédként dolgozott. 1983 és 1987 között egyik alapító kurzusvezető tanára a Társadalomtudományi Szakkollégiumnak[1], mely ma a Bibó István Szakkollégium nevet viseli és amely 1988-ban a Fidesz megalapításának színhelye volt.[2] Alapító szerkesztője és munkatársa a Századvég folyóiratnak.
1987-ben visszatért Amerikába, a Connecticut Egyetemen tanult és dolgozott. Elvégezte a Graduate School-t, politikatudományból szerzett PhD-fokozatot. Egy évet Rochester-ben töltött kutatóként. 1988 nyarán a New York-i New Schoolban tartott kurzust a kelet-európai társadalmi mozgalmakról. 1993-ban tért haza az Egyesült Államokból, majd 1997-ig docensként tanított az ELTE ÁJTK Politológia Tanszékén, valamint óraadóként a Századvég Politikai Iskolán.
Kutatási területe: társadalomtudományok, politikatudományok (összehasonlító politika, amerikai politika, public policy).

Üzleti pályája [szerkesztés]

1995 és 1996 között a kommunikációs és politikai tanácsadó tevékenységet folytató EuroAtlantic Kft. ügyvezetője volt. 1996 és 2000 között a MATÁV Rt. ágazati igazgatója, majd a telekommunikációs vállalat kormányzati kapcsolatokért és szabályozói tevékenységéért felelős vezérigazgató-helyettese lett. 2000 nyarától az EuroAtlantic Rt. vezérigazgatója, 2007 őszétől-től 2009 januárjáig a Kapsch Telematic Services ügyvezetőjeként dolgozott. 2009-ben megalapította az Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt. nevű vállalkozását, amelynek ügyvezetője és többségi tulajdonosa (Fellegi Tamás és a DEFAP Enterprises 52%-os ill. 48%-os tulajdonrésszel bír a vállalatban). Az Infocenter.hu Zrt. ekkor 100%-os tulajdonosa a Heti Válasz kiadójának, valamint a Lánchíd Rádiónak, illetve kisebbségi tulajdonosa a Class FM országos kereskedelmi rádiónak. 2010. április 22-én Fellegi Tamás az Infocenter.hu Zrt-ben birtokolt teljes tulajdonrészét értékesíti.

Politikai pályája [szerkesztés]

Már az 1990-es választásokon részt a FIDESZ kampányában, Orbán Viktort kísérve.
1993 és 1994 között főállásban a FIDESZ elnökének volt politikai tanácsadója, és a DAC Alapítvány (Democracy After Communism) ügyvezetője.


2010. május 3-án Orbán Viktor felálló kormánya fejlesztési minisztereként nevezte meg, aki az állami vagyonnal való gazdálkodásért, az infokommunikációért, a belföldi, illetve uniós pénzekből megvalósuló fejlesztésekért lesz felelős. Május 29-én tette le a miniszteri esküt. A miniszterelnök 2010. június 12.-től a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosnak nevezte ki az NFM vezetőjét.

Magánélete [szerkesztés]

Nős, felesége Szokolszky Ágnes pszichológus, házasságukból két fiúgyermek született.
Édesapja Fellegi Tamás újságíró, rendező, testvére Mária.

Tudományos munkák [szerkesztés]

  • Fellegi, Tamás László: Communism abandoned: transition from authoritarian rule in Hungary, 1985-1990.

The University of Connecticut (Ph.D. dolgozat, 1993)

  • Fellegi Tamas Laszló: "Regime Transformation and the Mid-Level Bureaucratic Forces in Hungary" in Peter M.E. Volten (ed.), Bound to Change: Consolidating Democracy in East-Central Europe (New York: Institute for East-West Studies, 1992)
  • Fellegi Tamás László - Orbán Viktor: "Új hegemónia - Ellenzéki mozgalmak Lengyelországban 1980-81", Századvég 3, 1987
  • Fellegi Tamás, László: Áttekintés az összehasonlító politika fejlődéséről az 50-es évektől napjainkig az amerikai szakirodalomban

Kézirat, ELTE LJTK. Politológiai Csoport, Budapest, 1986.

  • Fellegi, Tamás László:A hegemónia-koncepció Gramsci felfogásában

(Adalék egy fogalom értelmezéséhez) Társadalomtudományi Közlemények, 1982. 3. sz. 453. old.

  • A forradalom hangja.

Magyarországi rádióadások 1956. október 23. november 9. (Szerk. Fellegi Tamás László, Gyekiczki András, Kövér László, Kövér Szilárd, Máté János, Orbán Viktor, Stumpf István, Varga Tamás, Wéber Attila) Századvég [1] füzetek 3., A Századvég Kiadó és a Nyilvánosság Klub közös kiadása, Budapest, 1989.

  • Az igazság Nagy Imre ügyében

(Szerk. Fellegi Tamás László, Gyekiczki András, Gyurgyák János, Kövér László Századvég [2] Kiadó-Nyilvánosság Klub, Századvég füzetek 2. Budapest, 1989

  • Orosz szocializmus Közép-Európában

(Szerk.: Fellegi Tamás László, Gyekiczki András, Gyurgyák János, Kövér László, Kövér Szilárd) Századvég füzetek 4., Századvég Kiadó, Budapest 1989.

  • Az orosz kommunizmus értelme és eredete

Szerzők: Csicskó Mária, Nyikolaj Bergyajev et al. (Szerk.: Fellegi Tamás László Gyekiczki András Gyurgyák János) Századvég [3] Kiadó, Századvég füzetek 5., Budapest, 1989.

  • Századvég [4] 1989/1-2.

A Bibó István Szakkollégium társadalomelméleti folyóirata Szerzők: Csicskó Mária, Kende Péter, Pető Iván, Simon Róbert (Szerk.: Fellegi Tamás László, Gyekiczki András, Gyurgyák János) Századvég, Budapest, 1989.

  • Századvég [5] 1990/2.

Népiek és urbánusok - egy mítosz vége? Szerzők: Heller Mária, Karády Viktor, Némedi Dénes, Nyikolaj Bergyajev, Rényi Ágnes Szabó Miklós, Szilágyi Ákos) (Szerk.: Fellegi Tamás László, Gyekiczki András, Gyurgyák János, Kövér László, Kövér Szilárd, Máté János, Orbán Viktor, Sasfi Csaba, Sós Adrienne, Stumpf István, Varga Tamás, Wéber Attila) Századvég Kiadó, Budapest, 1990.