TÖRVÉNYILEG KÖVETELJÜK SEMLEGESÍTENI A NÉPBÍRÓSÁGI
ITÉLETEKET HSZM.
Anyaország, Holokamu :: 2016. november 30. 13:38 :: 38 hozzászólás
Megjelentek a nemzetvezető 1942 és 1946 közötti naplói - Karsai: zsidók tízezrei
köszönhetik az életüket neki.
Szálasi
Ferenc hungarisra politikus 1942 és 1946 között vezetett naplóival folytatódik a
Magvető Kiadó Tények és Tanúk sorozata. A források közreadója, Karsai László
holotörténész az MTI-nek azt mondta: a nyilas pártvezér "nem cinikus politikus,
hanem egy valódi fantaszta volt".
Szálasi Ferenc naplói (1942-1946)
Közreadja Karsai László
Szálasi Ferencet már kortársai többsége sem értette, és személye, rendszere köré
a világháború után is számos legenda és félreértés szövődött. Aki meg akarja
érteni Szálasit, az embert és a politikust, annak el kell olvasnia naplóit,
amelyeket a második világháború idején kezdett papírra vetni, és kivégzése
napjáig, 1946. március 12-ig nagy szorgalommal írt. Az 1942-44-es naplófüzetek
eddig csak folyóiratban láttak napvilágot, az 1945-46-os börtönnaplók pedig most
jelennek meg először nyomtatásban. Az utóbbiak izgalmas, mindeddig sehol nem
publikált mozzanata Szálasi saját népbírósági peréről napról napra nyújtott
részletes elemzése-értékelése, valamint végrendelete. A szöveget Karsai László
bevezető tanulmányával és jegyzeteivel, továbbá életrajzokkal kiegészített
névmutatóval közöljük. A naplóhoz tartoznak Szálasi ábrái, táblázatai és
térképei. A kötetet számos fénykép illusztrálja, köztük kevéssé ismert képek is
felbukkannak.
"Szálasi egyik leginkább figyelemre méltó tulajdonsága volt, hogy minden olyan
információtól, eseménytől sikerült teljesen elzárnia magát, amely nem
illeszkedett a hallatlanul optimista világképébe" – fogalmazott Karsai László. A
pártvezér a háború végjátékában is biztos volt abban, hogy a németek és
szövetségeseik megfogják nyerni a második világháborút, hiszen az igazság az ő
oldalukon van. Ugyanígy rendületlenül hitte, hogy a hungarizmus minden más
ideológiánál magasabb rendű, ezért az ő életében, vagy mártírhalálát követően,
de mindenképpen diadalmaskodni fognak a hungarizmus eszméi.
"Nem akarta látni a valóságot, de nem volt ostoba. Politikusként az adott
körülmények között elég sikeres volt. Megszervezte a Horthy-rendszer legnagyobb
ellenzéki mozgalmát, ami egy autoriter országban – ahol a választások
végkimenetelét a csendőrtollak szavatolták – nem volt könnyű feladat" – mondta
Karsai.
"Egy körülbelül 200 ezres tömegpártot megszervezni, az 1939-es választásokon 600
ezer szavazatot szerezni, majd végig nyomás alatt tartani a kormányt jobbról, ez
nem vall egy ostoba emberre. Nem ostoba, hanem megszállott, fantaszta,
szűklátókörű, pontosabban együgyű ember volt. Egy dolgot látott, érzett és
tudott: hogy hatalomra kell kerülnie, a nép, az ország és Európa érdekében" –
hangsúlyozta a holotörténész.
Megjegyezte azt is: a nyilas pártvezér – aki élete végén egyre komolyabban
hasonlította önmagát és szerepét Jézus Krisztuséhoz – több ezres könyvtárral,
humorral és öniróniával rendelkező személy volt, akire nagyon komoly,
intelligens emberek hallgattak.
Szálasi Ferenc naplóiban rengeteg olyan eszmefuttatással szembesülhet az olvasó,
amelyek a zsidók világhatalmáról, destruktív befolyásáról szólnak.
"Meggyőződésem, hogy Szálasi politikai célszerűségből választotta az
antiszemitizmust, aztán beletanult és interiorizálta. Pályafutása kezdetén még
antiszemita sem volt, de rájött arra, hogy az egy olyan politikai eszköz, amivel
felhívhatja magára a figyelmet" – adott hangot véleményének Karsai László.
A kutató szerint több tízezer zsidó köszönheti az életét annak, hogy Szálasi
számára – "nem igazán érthető okokból" – fontos volt, hogy a háború utolsó
hónapjaiban a semleges országok legitimnek ismerjék el a nyilasok hatalomra
kerülését Magyarországon. Ennek elérése érdekében 1944. decemberig Szálasi a
korábbi, Sztójay Döme vezette kormányhoz (1944. március 22. - augusztus 28.)
képest "opportunista" zsidópolitikát folytatott.
"Szálasit egy megveszekedett antiszemitának, egy ötvenezres tömeggyilkosnak
tartom. De a zsidópolitikája mégis a két budapesti gettó létrehozásából, a
halálmenetek elindításából, majd 1944. november 21-én történt leállításából is
állt. A Sztójay-kormány lelkesen deportált, Szálasi csak vonakodva" –
fogalmazott a kutató.
Emlékeztetett: Szálasi 1944. október 15-én került hatalomra, Adolf Eichmann, a
deportálások egyik fő szervezője már másnap Berlinből Budapestre repült, és
követelte a magyar főváros "zsidótlanítását". Szálasi erre azzal válaszolt, hogy
a zsidók dolgozzanak csak a magyar nemzet javára, a zsidómentesítést – amit ő
elsősorban kitelepítésként képzelt el – pedig a győztes háború utánra kell
halasztani.
"Ez gyökeresen ellenkezett a németek zsidópolitikájával" – mondta el Karsai
László, aki szerint október közepén Szálasinak még minden eszköze, lehetősége
meg lett volna a 200 ezres budapesti zsidóság deportálására, legyilkoltatására.
Ehelyett megszervezte a két gettót, ahol "borzalmas körülmények között ugyan",
de többségben túl tudták élni a háborút a budapesti zsidók.
A történész szerint hamis a kép, amely a Budapesten történteket Adolf Eichmann
és Raoul Wallenberg svéd diplomata zsidókért vívott "csatájaként" ábrázolja,
mint ahogy azt számos megemlékezés sugallja.
"Egyikük sem volt döntési helyzetben. Döntési helyzetben Szálasi volt. Ha ő azt
mondta volna, hogy a németek által kifogásolt nemzetközi védútlevelek nem
érvényesek, akkor egyetlen zsidó életét sem tudják megmenteni a diplomaták" –
szögezte le.
Karsai László becslése szerint a Szálasi-kormány alatt "mintegy tízezer zsidót
lőhettek a Dunába, és még néhány ezren hallhattak meg a gettókban". Ugyanakkor a
Sztójay-kormány idején "az auschwitz-birkenaui haláltáborban akár egyetlen nap
alatt meggyilkoltak ugyanennyi Magyarországról deportált vidéki zsidót".
A történész szerint mindezek fényében érthetetlen, Szálasi miért nem védte magát
a népbíróság előtt, amely elítélte a zsidók ellen elkövetett "bűneiért" is.
Naplóbejegyzései alapján talán méltóságon alulinak érezte, hogy azzal
védekezzen, zsidópolitikája jobb volt, mint a Sztójay-kormányé.
Ugyanakkor azt feljegyezte, hogy amikor külügyminisztere, Kemény Gábor a bíróság
előtt részletesen beszámolt arról, milyen engedményeket tettek a fővárosban
dolgozó nemzetközi diplomatáknak a zsidók mentésére, az egyébként üvöltözéstől,
bekiabálástól zajos tárgyalóteremben néma csönd uralkodott – mutatott rá Karsai
László.
Szálasi Ferenc 1942 és 1946 között írt naplóit a kutató előszavával,
jegyzetekkel, név – és tárgymutatóval adta közre a Magvető, a több mint 800
oldalas kötet végén ritkán látott felvételeket is tartalmazó képanyag található.
(MTI - Mazsihisz.hu nyomán) Karsai korábban, egy Pörzse Sándorral folytatott
beszélgetés során is elmondta a fentieket:
Kapcsolódó: - Honvédgyalázás: Budapest "felszabadítására" emlékezett az MSZP -
Karsai túltett minden eddigi antimagyar fröcsögésén
- Hány zsidó halt meg a nyilasuralom alatt Budapesten, avagy beszélhetünk-e
egyáltalán "tomboló nyilasterrorról"?
- Karsai megint "relativizál": bevallotta, azt sem tudják, kik, azt sem, hányan
haltak meg Auschwitzban
- Még Karsai szerint is mese a szappanfőzés - a Dohány utcai zsinagógában mégis
ezt hazudják
- Karsai cáfolja a "cigány holokausztot" - neki szabad
-
"A nyilas terror elkövetői jórészt nem nyilasok voltak" - mondta ki Karsai azt,
amit évtizedek óta tudunk
- Karsai: mítosz a lámpaernyőgyártás
- Karsai: rémhír az emberi bőrből készült lámpaernyő