Subject:
Nimród kolozsvári szobra -
"Nimród a világ első királya, minden magyarnak szent őse, Hunor és Magor apja."
- Benkő Emő avatóbeszéde I. rész
Az
V. Árpád-házi Szent Erzsébet Napok nyitányaként 2016. november 18-án, a
Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társaságának telkén kialakított szoborparkban
felavatták Nimród szobrát, a marosvásárhelyi szobrászművész, Miholcsa József
alkotását. A megnyitón Kovács Nóri részleteket énekelt készülő
Nimród-operájából, Benkő Emő pedig avatóbeszédében számos eddig ismeretlen
elemet tartalmazó Nimród-képet vázolt fel. Négyrészes sorozatban közöljük Benkő
Emő avatóbeszédét. Alább az első rész.
Benkő Emő:
„Nimróddal indul a magyarság történelme.”(Szántai Lajos)
Az írott források: a Biblia, a magyar keresztény krónikás irodalom, a sumér és
káld ékiratok, a magyar ősemlékezet, valamint az íratlan szájhagyomány szerint
is
Nimród élő történelmi személy volt, hatalmas király, az első városépítő és
birodalomteremtő.
„Nimród a világ első királya, minden magyarnak szent őse, Hunor és Magor apja.”
Nimród,
krónikás magyar névváltozata Nemrót, nemzetségéből származik Hunor és
Magor, a hunok, vagyis a magyarok népe.
Ez a nemes vérvonal teljességében jelenik meg, Nimróddal az élen, a Kolozsvári
Szoborparkban a Nimród – Atilla – Csaba – Árpád – Szent István vonulatban, mint
élő történelem.
Magyar krónikásaink: Anonymus, Kézai, Kálti Márk, Bonfini Árpád családfáját
a vízözön utáni Nimródra vezetik vissza. Mitikus alakja időben és térben,
ahogyan Szántai Lajos fogalmazta meg, „nem az emberlakta világ mértékéhez
igazított”, vagyis nem emberi nagyságrendben jelenik meg.
1. Az Ószövetség Nimródja, a Magyar Krónikák Nemrótja
Az Ószövetség Mózes könyvének 18. részében időben és térben pontosan behatárolja
Nimród történelmi alakját, valamint származását és birodalmát.
„Valának pedig Noé fiai, kik a bárkából kijöttek vala: Sém, Khám
és Jáfet.
Khámnak pedig fiai: Khús...nemzé Nimródot is, ez kezde hatalmassá
lenni az egész földön.
Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt:
azért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród.
Az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád és Kálnéh a
Sineár földén.
E földről ment aztán Assiriába, és építi Ninivét, Rechoboth
városát és Kaláht.”
A Biblia szerint tehát a vízözön után Nimród apja Khús, nagyapja Khám és dédapja
Noé. A Sineár földjén élt, birodalmának kezdete volt Bábel, ahonnan Asszíriába
ment és építette Ninivét.
Tárgyilagos, a történelmi valóságnak is megfelelő képet nyújt tehát a Biblia
Nimródról. Közmondásos alakja is bizonyítja, hogy kezdetektől fogva híres-neves,
tehát ismert volt az emberek között, és az Úr előtt.
A keresztény magyar krónikákban legtöbbször Nemróth néven jegyezték az
eredeti latin szövegekben. A fordításokban, ferdítésekben több helyen is átírták
a nevét Nimródra. A Nemrót név csak magyarul értelmezhető: a „nem”tagadó szó
jelentése mellett elfogadható a nem, nemz, nemzetség értelemben.
Gondoljunk a székelyek származási vérvonalánál a három nemre, a hat nemzetségre
és a tizenkét ágra. Nemrót nevének ezen szógyökét őrzi Nemer formában a
Nemere hegység Székelyföldön (az 1649 m magas Nagy-Nemere), valamint a
Háromszék észak-keleti részén tomboló „félelmetes Nemere”, a székelyek
viharos szele.
A Nemrót szó második tagja, a ró/t/ jelentései összefüggnek az
írással: a „rovott táblák”, a „rovott kő- a sorsteremtő”, „kőbe kell vésni a
beszédet” – idézetek a Gilgames eposzból. Tükörszavas változata: /,
-ór-/iás/, mely Nemrót állandó jelzője. Ebben a megfejtésben tehát Nemrót/d/
nevének jelentése: az óriások nemzetségéből, földjéről származó. Annál is
inkább, mert állandó jelzője a „gigans”, „gygas”, vagyis hatalmas, óriás:
Kézainál „Menrot gygas, filius Tana, ex semina Japfet”, a Képes Krónikában
„Gigans Menrot”, a Budai Krónikában „Nemroth gigas”.
„És óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az
Isten fiai bemenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szűlének nékik.
Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres–neves emberek voltak”(Biblia,
Mózes, I.6.).
(Folytatjuk)
Szobor és alkotója – Miholcsa József szobrászművész megszólal csodás
Nimród-szobrának leleplezésén:
Folytatás - II.: Nimród kolozsvári szobra -
"Nimród a világ első királya, minden magyarnak szent őse, Hunor és Magor apja."
- Benkő Emő avatóbeszéde I!. rész
Az
V. Árpád-házi Szent Erzsébet Napok nyitányaként 2016. november 18-án, a
Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társaságának telkén kialakított szoborparkban
felavatták Nimród szobrát, a marosvásárhelyi szobrászművész, Miholcsa József
alkotását. A megnyitón Kovács Nóri részleteket énekelt készülő
Nimród-operájából, Benkő Emő pedig avatóbeszédében számos eddig ismeretlen
elemet tartalmazó Nimród-képet vázolt fel. Alább
olvasható avatóbeszédének második
része.
Benkő Emő:
„Nimróddal indul a magyarság történelme.”(Szántai Lajos)
Az írott források: a Biblia, a magyar keresztény krónikás irodalom, a sumér és
káld ékiratok, a magyar ősemlékezet, valamint az íratlan szájhagyomány szerint
is
Nimród élő történelmi személy volt, hatalmas király, az első városépítő és
birodalomteremtő.
„Nimród a világ első királya, minden magyarnak szent őse, Hunor és Magor apja.”
Nimród,
krónikás magyar névváltozata Nemrót, nemzetségéből származik Hunor és
Magor, a hunok, vagyis a magyarok népe.
Ez a nemes vérvonal teljességében jelenik meg, Nimróddal az élen, a Kolozsvári
Szoborparkban a Nimród – Atilla – Csaba – Árpád – Szent István vonulatban, mint
élő történelem.
Magyar krónikásaink: Anonymus, Kézai, Kálti Márk, Bonfini Árpád családfáját
a vízözön utáni Nimródra vezetik vissza. Mitikus alakja időben és térben,
ahogyan Szántai Lajos fogalmazta meg, „nem az emberlakta világ mértékéhez
igazított”, vagyis nem emberi nagyságrendben jelenik meg.
(...)
2. Nimród királysága. A városépítő és birodalomteremtő őskirály
„Az első király a földön a hős Nimród, aki 69 évig uralkodott, birodalmának
fővárosa Bábel volt”
– a szír irodalmi mű, a Kincsesbarlang( i.sz, a IV. század)
szerint. Neve tehát nemcsak egy néphez, de az emberiség történetéhez is
kapcsolódik: „Világ királya, magyarok királya.”
Királysága, a korona az égből szállt alá. „A korona, a gyöngydíszes süveg a
mennyben hevert,/ a drágakővel kirakott jogar…/ Majd a királyság leszállott az
égből.”(Gilgames eposz).
A korona viselése Nimródtól ered: megpillantotta az égen a diadéma képmását, és
hívatta Sziszánt, a takácsot, szövetett magának egy ugyanolyat és a fejére
tette. Ezért mondják, hogy az égből szállt alá a koronája.
A Bibliában említett sumér városállamokat egyesítve, Babilon királyságát és
Ninivét, létrehozta a világ első nagy birodalmát az, és elkezdi Bábel tornyának
építését azért, hogy „el ne széledjünk az egész földnek a színén.”(Biblia). Az
istenek tervezték el a várost, ők rakták le a kőalapjait is: Wass Albert
szavaival: „ A fundamentum istentől való,/ és istentől való az akarat,/ mely
újra építi a falakat.” A történelmi adatok bizonyítják, hogy mindezek valós
történelmi tények: Mezopotámia a sumér, babiloni és asszír civilizáció bölcsője
volt Kr. e. 6000 évvel. Ez a mindig újra kezdés, az elpusztíthatatlan akarat,
mely Nimród vérén át öröklődött a magyarságban, mindig új erőre kap, mert jönnek
új Nimródok. Hiába rombolták le a dél-keletről betörő sémi törzsek, a „fekete
fejűek” (Gilgames), és teszik ma is a földdel egyenlővé a nimródi
tornyokat, zikkurátokat, a bennünk élő isteni erőt elpusztítani nem lehet soha.
Az egyesített királyság Nimród halála után szétesett, a torony építése
befejezetlen maradt, de feltámadt a nimródi szellem évezredek múlva Atilla nagy
királyunkban, aki címzésében Nimród unokájának vallotta magát; és ez a nemes
vérvonal öröklődött századok múlva Szent Istvánban, az Árpád-házi apostoli
királyokban is.
(Folytatjuk)
Előzmények:
Kovács Nóri részleteket énekelt készülő művéből, a Nimród regéjéből:
Folytatás
- III.: Nimród kolozsvári szobra - "Nimród a világ első királya,
minden magyarnak szent őse, Hunor és Magor apja." - Benkő Emő avatóbeszéde
III. rész
Az
V. Árpád-házi Szent Erzsébet Napok nyitányaként 2016. november 18-án, a
Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társaságának telkén kialakított szoborparkban
felavatták Nimród szobrát, a marosvásárhelyi szobrászművész, Miholcsa József
alkotását. A leleplezett szobrot Kovács Sándor főesperes szentelte fel. A
megnyitón Kovács Nóri részleteket énekelt készülő Nimród-operájából, Benkő Emő
pedig avatóbeszédében számos eddig ismeretlen elemet tartalmazó Nimród-képet
vázolt fel. Alább
olvasható avatóbeszédének harmadik
része.
Benkő Emő:
„Nimróddal indul a magyarság történelme.”(Szántai Lajos)
Az írott források: a Biblia, a magyar keresztény krónikás irodalom, a sumér és
káld ékiratok, a magyar ősemlékezet, valamint az íratlan szájhagyomány szerint
is
Nimród élő történelmi személy volt, hatalmas király, az első városépítő és
birodalomteremtő.
„Nimród a világ első királya, minden magyarnak szent őse, Hunor és Magor apja.”
Nimród, krónikás magyar névváltozata Nemrót, nemzetségéből származik Hunor és
Magor, a hunok, vagyis a magyarok népe.
Ez a nemes vérvonal teljességében jelenik meg, Nimróddal az élen, a Kolozsvári
Szoborparkban a Nimród – Atilla – Csaba – Árpád – Szent István vonulatban, mint
élő történelem. Magyar krónikásaink: Anonymus, Kézai, Kálti Márk, Bonfini Árpád
családfáját a vízözön utáni Nimródra vezetik vissza. Mitikus alakja időben és
térben, ahogyan Szántai Lajos fogalmazta meg, „nem az emberlakta világ
mértékéhez igazított”, vagyis nem emberi nagyságrendben jelenik meg.
(...)
3. Nimród népe és nyelve. Bábel
„Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egy féle beszéde vala.
És lőn, mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának
és ott letelepedének. …És mondanák egymásnak: Jertek, építsünk magunknak
várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet,
hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.
…És mondá az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a
kezdete: és bizony semmi sem gátolja meg, hogy véghez ne vigyenek mindent, amit
elgondolnak magukban.
Nosza, szálljunk alá, és zavarjuk ott össze a nyelvöket, hogy meg ne értsék
egymás beszédét
És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének
építeni a várost…”(
Biblia, Mózes I. könyve, 11.)
A bibliai szöveggel kapcsolatosan az első kérdés, mely felvetődik bennünk, és
válaszra vár: Ki és kik építették a várost és a tornyot? A Biblia
nem nevezi meg egyiket se. A magyar krónikák viszont egyértelműen Nimródra
utalnak: „A vízözön után a 201. évben az óriás Menrót egy torony építésébe
kezdett…a nyelvek összezavarásának kezdete után Evilath ( Perzsia) földjére
költözött, s ott feleségétől, Enehtől két fia született, ti. Hunor és Magor.”
A második megválaszolásra váró kérdés: Miért építette? A Biblia válasza:
„szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.”
Kézai ezt írja: „Az új özönvíztől való félelmében…” Aki mást mond és
terjeszt, az hazudik.
A harmadik kérdés: Melyik volt az a nép, mely a Biblia szerint „egy” volt,
vagyis egységes, és egy a nyelve? Melyik volt az ősnyelv?
A Párizsi Sorbonne Egyetem kutatóinak számítógépes nyelvvizsgálatának eredményei
azt bizonyítják, hogy a
magyar az a nyelv a világ összes kis és nagy, élő és holt nyelvei közül, amely
szavaiban a legtöbbet, összesen 68 százalékot őrzött meg az ősműveltség
nyelvelemeiből, az ős-etimonokból, szógyökökből.
Grover Krantz Az európai nyelvek földrajzi alapjai
(New York, 1981) című művében a
magyarságot Európa műveltségalapító ős népének nevezi.
Szerinte több tízezer évvel ezelőtt egész Európa és a Közel-Kelet egyetlen
nyelvjárási hálózat volt, amelyeket az egy nyelven belül élő nyelvjárások
kapcsoltak össze… Én azt találom, hogy valamennyi uráli nyelvet beszélő csoport
Magyarországról (vagyis a Kárpát-medencéből, megj.) terjedt el egy sokkal
korábbi korban az ellenkező irányba. (Tomory Zsuzsa: Szerves magyar
nyelvtudomány. Magyarságtudományi tanulmányok, 2008).
A napokban elhunyt Tomory Zsuzsára emlékezve idézem hozzánk intézett
üzenetét: „Amikor azt mondjuk, hogy nyelvünk a teremtés nyelve, hiszen
földünk teremtés előtti erőkről is hírt ad, , akkor önmagából adódik: nyelvünk a
világ ősnyelve.
Merjük végre elhinni, hogy mi képviseljük a világ ősműveltségét…És tanítsuk
gyermekeinket magyarul gondolkodni, élni, beszélni, mert ezzel pótolhatatlan
kincset adunk kezükbe.”
(Folytatjuk)
Előzmények:
Kovács Sándor főesperes felszenteli Nimród szobrát annak Tokay Rozália és
Dr. Laky-Takács Péter Attila, Magyarország kolozsvári konzulja által történt
leleplezése után:
Fotó:
Ágopcsa Andrea
Folytatás - IV.: Nimród kolozsvári szobra -
"Nimród a világ első királya, minden magyarnak szent őse, Hunor és Magor apja."
- Benkő Emő avatóbeszéde IV. rész
Az
V. Árpád-házi Szent Erzsébet Napok nyitányaként 2016. november 18-án, a
Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társaságának telkén kialakított szoborparkban
felavatták Nimród szobrát, a marosvásárhelyi szobrászművész, Miholcsa József
alkotását. A leleplezett szobrot Kovács Sándor főesperes szentelte fel. A
megnyitón Kovács Nóri részleteket énekelt készülő Nimród-operájából, Benkő Emő
pedig avatóbeszédében számos eddig ismeretlen elemet tartalmazó Nimród-képet
vázolt fel. Alább
olvasható avatóbeszédének
utolsó része.
Benkő Emő:
„Nimróddal indul a magyarság történelme.”(Szántai Lajos)
Az írott források: a Biblia, a magyar keresztény krónikás irodalom, a sumér és
káld ékiratok, a magyar ősemlékezet, valamint az íratlan szájhagyomány szerint
is
Nimród élő történelmi személy volt, hatalmas király, az első városépítő és
birodalomteremtő.
„Nimród a világ első királya, minden magyarnak szent őse, Hunor és Magor apja.”
Nimród,
krónikás magyar névváltozata Nemrót, nemzetségéből származik Hunor és
Magor, a hunok, vagyis a magyarok népe.
Ez a nemes vérvonal teljességében jelenik meg, Nimróddal az élen, a Kolozsvári
Szoborparkban a Nimród – Atilla – Csaba – Árpád – Szent István vonulatban, mint
élő történelem.
Magyar krónikásaink: Anonymus, Kézai, Kálti Márk, Bonfini Árpád családfáját
a vízözön utáni Nimródra vezetik vissza. Mitikus alakja időben és térben,
ahogyan Szántai Lajos fogalmazta meg, „nem az emberlakta világ mértékéhez
igazított”, vagyis nem emberi nagyságrendben jelenik meg.
(...)
4. Nimródhoz kapcsolódó mesei és mondai hagyományok a székelyeknél. Névanyag és
néprajz
A magyarság íratlan története: a mesei és mondai hagyomány, az elődök
ősemlékezete az írott források mellett ma is a leghitelesebb. A kimondott
szó volt a legerősebb: „Kezdetben vala az ige…”, a teremtő erő.
A mese gyökerei nyúlnak a legmélyebbre, a történelem előtti nimródi időkbe, az
isteni teremtés korszakába. Benedek Elek Magyar mese és mondavilág(
1894/96) két kötetes gyűjteményes műve tartalmazza A csodaszarvas
című mesét is. Ebből idézek: „Hol volt, hol nem volt, messze keleten
volt, volt egy híres, hatalmas király. Tudom, hallottátok hírét: Nemrót volt a
neve. Ennek előtte sok ezer esztendővel élt ez a Nemrót, de híre-neve
fennmaradt. Mert Nemrót volt az apja Hunornak és Magornak, annak a két szép dali
vitéznek, akik maradvái a hunok vagyis a magyarok.
Tudjátok-e miről volt híres Nimród fejedelem? Arról, hogy abban az időben, de
még azelőtt is, de még azután is, nem volt emberfia, aki úgy értse és úgy
szeresse a vadászatot, mint ő.
Így hallottam én a nagyapámtól, a nagyapám is a nagyapjától…”
De a mi mondai őstörténetünk is Nimróddal kezdődik: ”Messze, messze innét, a
kékes-zöld vizű Meotis tavának partján, vagy még azon is túl, Perzsaországnak
tágas rónaságán élt egy termetes óriás, Ménrót volt a neve. Vadat ha űzött
úttalan erdők sűrűjében, nem volt párja neki hetedhét országban. Mert nagy kedve
tellett Ménrótnak a vadászatban, holott módját lelte ökölre kelni rengeteg
szilaj fenevadjaival. Csakhogy még inkább örvendett mellében a szív, ha látta
két erős fiát: Húnort, a széles vállút és Magyart, a szilaj indulatút…” (
Gaál Mózes: Hun és magyar mondák). A csodaszarvas mondáját Arany János versbe is
öntötte: „Száll a madár ágról ágra,/ Száll az ének szájról szájra/…Vadat űzni
feljövének/ Hős fiai szép Enéhnek./ Hunor s Magor, két dalia,/ két egytestvér,
Menrót fia./”
(Rege
a csodaszarvasról).
Nimród ősapánk a világ első királya is. Abban az időben élt, amikor még óriások
és tündérek laktak a földön. Erdély, a Székelyföld tele van várakkal,
melyeket óriások építettek. Nimród maga is óriás volt, és a legszebb, legnagyobb
városokat építette. Benedek Elek jegyezte le Firtos és Tartod mondáját
is: „Tündérek építették, még azon melegiben, hogy az Úristen a világot
megteremtette. Mikor a tengervíz lefolydogált, szűrődött a föld színéről, egy
gyönyörűséges tündér- királykisasszony szállott le a fellegek közül, ennek a
magas hegynek a tetejébe, ott letelepedett, s mindjárt elhatározták, hogy egy
szép várat építenek oda…”
Kőváry László
kétszáz várat írt össze Erdély régiségei és történelmi emlékei című
művében (Kolozsvár, 1892), melyek a hegyek legmagasabb csúcsain épültek, s
melyeket”tündérek számára óriások építettek. „Erdély minden csúcsa élőfa
várhely…ezer négyszög mérföldkövön kétszáz várnyomot találunk…ezen hegycsúcsi és
hegyfoki várakkal maga a Székelyföld is tele van…melyek ismeretlen ősidőkben
keletkeztek.” Ezek között közli Bálványos várának regéjét is.
„Tündéreknek épült abban az időben, mikor a kövek meg se voltak keményedve, s a
Büdös heggyel, ahol a rege szerint a Szent-Anna tava helyén vár állott, aranyhíd
kötötte össze. Benne olyan óriási tündérek laktak, hogy a tündérleányok egy pár
lépéssel Háromszék rónáin termettek, s az ökröket, mint apró csibéket szedték
fel kötényeikbe, s repültek vissza a várba…”
A székelyföldi névanyag vizsgálata során jutottam arra a felfedezésre, hogy a
Keleti-Kárpátok egyik hegyvonulata, a Nemere-hegység, több mint bizonyos,
a székely Nemrót nevét őrzi. Az ezer éves magyar határ is a
Nemere-hegység fő gerincétől nyugatra, a Veres patak mentén ereszkedett alá az
Úz patakba való beömléséig, ahol határpont volt. Nyelvi vonatkozásban a magyar
nyelvre jellemző sajátosság a mássalhangzók jelentéshordozó szerepe: N-M-R
lehetséges olvasata a NeMeR. Ehhez kapcsolódik szorosan „a
székelyek vihara”: „a büszke Nemere”, „a félelmes Nemere”, „a veszélyes Nemere”
( Orbán Balázs: Székelyföld leírása). Nemrót királyunk, aki most abban a nagy
fényes óriás csillagban lakozik, melyet a görögül Orionnak/ Óriásnak
hívunk, ha haragszik, olyan „orkánt csinál”, hogy mindent megfagyaszt és
„elviszen”. Marti Ilonka regéje, melyet Finta István pávai pap
szedett versbe, őrzi a Nemere szél bűvös erejét is : ”… Ő volt a
hegyeknek tündér királynéja,/ Ha kialudt a nap, szeme meggyújtotta./ A bömbölő
vihart lovául nyergelte,/ Mint a dörgés szökött felhőről felhőre.// Most is a
Nemere üstökébe kapott,/ És mint a villámlás, rajta úgy vágtatott,/ …Süvöltött a
nagy szél, tördelte a fákat,/ Mint tollat vitte a szikladarabokat,/ Minden
erejével rémítően zúgott,/ Mintha most szusszanna legeslegutolsót.//… Keljen
fel a vihar, székelyek vihara,/ Hogy semmisüljön meg az idegen csorda!”…(Orbán
Balázs). Ez a félelmetes Nemere szél Háromszéken ma is fúj.
Nemrót királyunk építette Bábel tornyát is, s „münkököt es” ő tanított
meg nagyapáink által templomokat, tornyokat építeni. Mi kicsi gyermekek, de
inkább a „legénkék”, Erdővidéken bábóházakat építettünk, kicsi Bábeleket,
„keresztbe tett boronásan” ( Horváth István: Tornyot raktam), négyszög alakban,
amilyen volt az igazi, Nimród Bábelje is, s ha „leduvadtak”, mindig
újra kezdtük. Ez a népi gyermekjáték, a bábóház építése,
gyermekkorom egyik legszebb emléke, ma is él szülőfalumban, Bardocon.
(Vége)
Előzmények:
Kovács Sándor főesperes (jobb szélen) és Kovács Árpád plébános (bal szélen),
mellette
Miholcsa József szobrászművész, a Nimród-szobor alkotója között a szoboravatáson
megjelent
MVSZ-csapat (jobbról balra): Bottyán Zoltán elnökhelyettes, Szász Zoltán
(Erdély),
Hompoth Zoltán (Magyarország), Fuksz Sándor (Felvidék), Horváth István (Kanada),
Patrubány Miklós elnök, Oláh István Kárpát-medencei térségi elnök, András Dezső
(Erdély),
középen Tokay Rozália és Benkő Emő
Fotó:
Bakonyi Zoltán
MVSZ Sajtószolgálat
9072/161129