- * Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettesének 1999.
Hölgyeim és Uraim!*- május 5-én Párizsban, a Szenátus Elnöksége székhelyén elhangzott beszéde.
- Engedjék meg, hogy az ötvenkét országban szerveződő Magyarok Világszövetsége
- elnökhelyetteseként köszöntsem e rendezvényt, mely a francia és a magyar
- nemzetek közeledését és együttműködését hivatott szolgálni. Köszöntésem
- magába foglalja Szövetségünk tiszteletbeli elnökének, főtiszteletű Tőkés
- László püspök úrnak és elnökének, Csoóri Sándor úrnak üdvözletét is.
- Köszönetet mondok Lilla Fourrier úrasszonynak, a mai est fő szervezőjének,
- miképpen Christian Poncelet úrnak, a Szenátus elnökének, akinek magas
- védnöksége alatt kerül sor a mai rendezvényre, hasonlóképpen Gérard Larcher
- úrnak, a Szenátus alelnökének, az
- est során fellépő művészeknek és minden résztvevőnek. Megköszönöm annak
- lehetőségét, hogy együtt pillanthatunk bele abba a tükörbe, amelyet a magyar
- közösségek és Magyarország tartanak Európa elé.
- Kis lélekszámú nép vagyunk. Ezért tehát nem gazdasági, vagy katonai erőnkkel
- vagyunk jelen Európában, hanem sokkal inkább erkölcseinkkel, tudásunkkal és
- kultúránkkal. Erkölcseinkről, tudásunkról most, európai államiságunk
- millenniumának küszöbén, annyit említenék meg, hogy ez idő alatt több tíz
- szenttel és Nobel díjassal gyarapítottuk az emberiséget, annak lelki és
- szellemi örökségét.
- Kultúránkból pedig, annak legjelentősebb és legátfogóbb gyümölcsét, a magyar
- nyelvet hozom szóba, a maga sajátos eredetiségében. Nyelvünk egy Európában
- szinte rokonok nélkül álló képződmény, amelyről nagyszerű sorokat írt két
- évszázaddal ezelőtt Sir John
- Bowring, angol nyelvész. A továbbiakban őt idézem:
- "A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és
- szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv
- még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája, a
- feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol
- ember büszke lehet, hogy nyelve magán hordozza az emberiség történetét.
- Eredete kimutatható, láthatóvá tehetők benne az idegen rétegek, melyek a
- különböző népekkel való érintkezés során rakódtak egybe. Ellenben a magyar
- nyelv olyan mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen
- karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához
- alkalmazkodik. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti
- önállóságnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok képtelenek
- megfejteni, azt mellőzik. A nyelvészetben csakúgy mint a régészetben. A régi
- egyiptomi templomok alapjai, amik egyetlenegy kőből készültek, nem
- magyarázhatók. Senki sem tudja, honnan származnak, melyik hegyből szerezték
- a csodálatos képződményt, vagy miként szállították és emelték helyére, a
- templomokban. A magyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb. Aki
- ennek titkát megoldja, az isteni titkot fogja kifejteni: Kezdetben vala az
- Ige, és az Ige vala Istennél, és Iste
- n vala az Ige."
- Hölgyeim és Uraim!
- (engedjék meg, hogy a továbbiakban magyarul folytassam)
- Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés óta a magyar nemzet egy
- harmada Magyarország határain kívül, etnikai, nemzeti kisebbségben él. Ez a
- körülmény minket, magyarokat különösen érzékennyé tesz az emberi jogok és a
- nemzeti kisebbségek jogait érintő kérdésekben. Éppen ezért súlyosan aggaszt
- minket minden ami Koszovóban történik.
- Itt mondok köszönetet a francia kormánynak, Rambouillet város hatóságának,
- hogy felajánlották jószolgálatukat a Koszovó-i válság békés, tárgyalásos
- úton történő rendezésére. Nem rajtuk múlott, hogy ez nem sikerült. Az emberi
- jogok semmibe vétele, a népirtás határát súroló etnikai tisztogatás, mely
- Koszovóban zajlott, váltotta ki a NATO katonai beavatkozását.
- A húszadik század történelmében ez az első eset, hogy az emberi jogokat és a
- nemzeti kisebbségek jogait, az államok szuverenitása fölé helyezték.
- Ezzel az ember fontosabbá, de legalább egyenrangúvá lett az állammal.
- Úgy gondolom, hogy ez az üzenet a század- és ezredvég politikájának
- legfontosabb üzenete.
- Hölgyeim és Uraim!
- A Le Monde mai számában azt olvastam, hogy a kétszázötven évvel ezelőtt
- született Johann Wolfgang Goethe egy nagy ismeretlen Franciaországban!? Ha
- Goethe egy nagy ismeretlen, akkor vajon mennyit kell még fáradoznunk
- franciák és magyarok kölcsönös megismerésén?
- Tudom, hogy ez nincs így! Tudom, hogy Goethe jól ismert Franciaországban!
- Miként azt is tudom, hogy a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő
- ALCYON klub eddigi fáradozásai a franciamagyar viszony alakításában szép
- eredményeket termettek. Ezeknek az eredményeknek gyarapításához kívánok sok
- sikert!
- Köszönöm, hogy meghallgattak.