Kedvezménytörvény: ami Brüsszelnek nem
tetszett
2003. január 9. 19:35
Pataky István
Kiknek az érdekeit
képviseli a szocialisták által fémjelzett a magyar diplomácia?
Elgondolkodtató Günter Verheugen EU-bővítési biztos Medgyessy Péterhez
intézett levele annak tükrében, hogy miképpen viszonyul a
kedvezménytörvényhez a balliberális kormány.
Ismét kiéleződött a vita a
státustörvény módosításáról. Mint arról már beszámoltunk,
Günter Verheugen EU-bővítési biztos Kovács
László külügyminiszter bukaresti látogatása előtt egy Medgyessy
Péter miniszterelnöknek címzett levélben fogalmazta meg véleményét
a kedvezménytörvényről.
A lapunk birtokába jutott dokumentum egyebek
mellett kihangsúlyozza: a törvény több cikkelyében történő
utalások "a magyar nemzet egészére", a magyarok és a szomszédos
országokban élő magyar közösségek nemzeti identitására oly módon
értelmezhetőek, hogy azokkal Magyarország különleges politikai
kötődések létrehozására törekszik, amely
cél viszont ütközik a szomszédos
országok
szuverenitásával és joghatóságával. Ezért ezen
kifejezéseket nagyobb mértékben kulturális jellegű hivatkozásokkal
kellene felcserélni - fogalmaz a levél.
Verheugen kitér a kedvezménytörvény "területen kívüli és
diszkriminációs hatásaira". A
magyar nyelven tanuló gyermekeknek illetve szülői vagy tanári
szervezeteknek folyósított támogatás diszkriminatívnak tekinthető,
amennyiben az kötődik az egyének
etnikai származásához - áll a levélben. A javaslat szerint
a törvény hatályán kívül kellene maradniuk az elmaradott
települések és a falusi turizmus fejlesztését célzó gazdasági
tevékenységek támogatását lehetővé tevő pontoknak.
A levél szövegének magyar fordítását és az eredeti, angol nyelvű
dokumentumot is közöljük.
Medgyessy Péter őexcellenciája
A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke
részére
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Köszönöm levelét, amelyben értesített a Szomszédos Országokban Élő
Magyarokról Szóló Törvény módosításával kapcsolatos legújabb
fejleményeiről. Különösen örülök Kormánya azon döntésének, hogy a
koppenhágai Európai Tanács utánra halasztotta a törvény
módosítástervezetének tárgyalását.
Amint azt jeleztem legutóbbi telefonbeszélgetésünk alkalmával,
megkértem az apparátusomat, hogy vizsgálják meg a módosított
tervezetet. Elismerve, hogy történt bizonyos haladás – különös
tekintettel a területi szuverenitás elvére történő explicit utalás
tárgyában –, szeretnék megosztani Önnel néhány további észrevételt
ezzel összefüggésben.
Ezúton szeretném mellékelni főbb megállapításaimat a
törvénytervezetnek az Európa Tanács Velencei Bizottsága
Jelentésével és az EU-joggal való összhangjáról.
Nagyra értékelném, ha figyelembe venné ezeket a megjegyzéseket a
Szlovákiával és Romániával soron következő tárgyalásokon.
Amennyiben Ön kívánja, kész vagyok a továbbiakban is segíteni a
partnereikkel való dialógust.
Hadd húzzam alá ismételten a kérdés rendezésének fontosságát.
Minden bizonnyal bonyolult helyzetet eredményezne, ha kétoldalú
feszültség keletkezne Romániával és Szlovákiával időben ily közel
az Ön országának és Szlovákiának az Európai Unióhoz történő
csatlakozásához.
Üdvözlettel:
Günter Verheugen
Összefoglaló a Szomszédos Országokban Élő Magyarokról Szóló
Törvény módosított tervezetének az európai normákkal, a nemzetközi
jog normáival és alapelveivel (az Európa Tanács Velencei
Bizottsága jelentése alapján) és az EU-joggal való összhangjáról
Főbb megállapítások
(1) A "politikai kötődés" kockázata
A felülvizsgált magyar törvényben a preambulumban és a 6., 17.,
18. és 20. cikkben történő utalások "a magyar nemzet egészére", a
magyarok és a szomszédos országokban élő magyar közösségek nemzeti
identitására oly módon értelmezhetőek, hogy azokkal Magyarország
különleges politikai kötődések létrehozására törekszik, amely cél
viszont ütközik a szomszédos országok szuverenitásával és
joghatóságával. Ezért ezen kifejezéseket nagyobb mértékben
kulturális jellegű hivatkozásokkal kellene felcserélni.
Ráadásul a Magyar Hozzátartozói Igazolvány (amely a Törvény
potenciális kedvezményezettjeit azonosítja) személyi igazolvány-
vagy útlevél-szerű jellegzetességgel bír, a fedőlapon aranyszínben
István koronájával. E formájában a dokumentum szintén politikai
kötődés létrejöttét kockáztatja, annak ellenére, hogy a személyi
igazolványként történő használat explicit kizárt. Ezen túlmenően,
a használat módozatairól megállapodásra kellene jutni a szomszédos
országokkal.
(2) A törvény területen kívüli és diszkriminációs hatásai
A Velencei Bizottság szerint az államok által elfogadott, a
kisebbségeikhez tartozó személyek részére kedvezményeket
megállapító egyoldalú intézkedések csak akkor jogszerűek, ha az
államok területi szuverenitásának, a megkötött szerződések
betartásának (pacta sunt servanda), az államok közötti
baráti kapcsolatok, és az emberi jogok és alapvető szabadságok
tisztelete, különösen a diszkrimináció tilalmának alapelveit
tiszteletben tartják.
Az új magyar törvénymódosítás-tervezet nyilvánvaló területen
kívüli hatással járó rendelkezéseket tartalmaz az oktatás (13.,
14., 14A cikkek) és a kultúra (18. és 25. cikk) területén.
a) A szomszédos országokban akkreditált magyar felsőoktatási
intézmények keretén belül működő intézeteknek és szervezeteknek
közvetlen támogatásként nyújtott oktatási segély a lakóhely
szerinti ország formális hozzájárulását igényli. Várható azonban,
hogy ez a hozzájárulás nem jelent majd semmilyen különleges
nehézséget, hiszen a szóban forgó intézmények már akkreditálásra
kerültek az anyaországban.
b) A magyar nyelven tanuló gyermekeknek illetve szülői vagy tanári
szervezeteknek folyósított támogatás diszkriminatívnak tekinthető,
amennyiben az kötődik az egyének etnikai származásához. Ebből
kifolyólag, a lakóhely szerinti állam hozzájárulásától függetlenül,
ajánlatos lenne e támogatást általánosságban a magyar nyelv és
kultúra támogatására adni.
c) A törvény 18. cikk e) pontjában foglalt, az elmaradott
települések és a falusi turizmus fejlesztését célzó gazdasági
tevékenységeknek a törvény hatályán kívül kellene maradniuk. E
támogatási típus végeredményben kétoldalú szerződések keretében
lenne tárgyalható.
(3) Kompatíbilitás az EU-joggal
Magyarország európai uniós csatlakozásakor a módosított törvénynek
teljes kompatibilitást kell biztosítania az EU-joggal. A Szerződés
12. és 13. cikke szerint a magyar jog azon rendelkezései, amelyek
diszkriminációra adhatnak alapot az EU-tagállamok állampolgárai
között és etnikai származás alapján, hatályon kívül helyezendők.
Ez különösen vonatkozik a módosított törvény 4., 8., 9., 10., 11.,
12. és 14. cikkére, mert az ezekben foglalt kedvezményekkel csak
bizonyos tagállamok állampolgárai élhetnek – azok rájuk
korlátozódnak –, és/vagy e támogatások etnikai származás alapján
járnak.
A jelenlegi törvénytervezet 27 (2) cikke alapján Magyarország
kötelezte magát, hogy hatályon kívül helyez minden vonatkozó
rendelkezést.
A képekre kattintva elolvashatja az angol szöveget.
|
|
;)
;)
;)