Sarkozy
Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében, amelyről lapunk is beszámolt
tegnap. A francia államfő egyebek mellett a Suez Environnement ügyére és az
étkezési jegyek piacára utalt. A levélben persze arról nem volt szó, hogy a
francia cégek – hasonlóan a hazánkban működő más külföldi társaságokhoz – több
esetben magasabb költséggel működnek, s magasabb díjakat rónak ki a magyar
fogyasztókra, mint indokolt lenne.Ismert, nagy visszhangot váltott ki, amikor Pécs 2009 októberében visszavette a városi vízközműveket. Az önkormányzat és a kisebbségi tulajdonos francia Suez Environnement között azért romlott meg a viszony, mert a város szerint túl drágán szolgáltattak, és nem a vízdíj csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezték előtérbe. Azóta az önkormányzat által alapított Tettye Forrásház Zrt. végzi a szolgáltatást. A társaság fennállása óta négymilliárd forintot takarított meg Pécsnek. Ez az olcsóbb működési költségekből, a franciák díjképlete és a Tettye által alkalmazott díjak különbségéből, valamint az eddigi és a várható nyereségből tevődik össze. A cég éves szinten hozzávetőlegesen 1,5–1,8 milliárd forinttal működik olcsóbban, mint a korábbi szolgáltató.
Annak sem örülhetnek a franciák, hogy januártól állami monopólium lett Magyarországon az étkezési jegy kibocsátása. A mintegy kétszáz–háromszáz milliárd forintra becsülhető piacot évek óta főleg francia tulajdonú cégek – a Sodexo, az Edenred és a Le Cheque Déjeuner – uralták. Termékeikért cserébe akár öt-öt százalék jutalékot is kaszálhattak eddig a munkáltatóktól és az utalványaikat vagy kártyáikat elfogadó helyektől a forgalmazók. Egyes becslések szerint a francia cégek évi öt–hat milliárd forintos nyereséget értek el, ami bevételüknek csaknem a felét teszi ki.
Azt sem érdemes elfelejteni, hogy Európa második legdrágább autópályáját üzemeltette Magyarországon a kilencvenes évek második és a kétezres évek első felében a francia–osztrák többségi tulajdonban levő Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. A legdrágább sztrádaszakasz akkoriban éppen Franciaországban, Párizs környékén üzemelt. A francia Bouygues csoport és az osztrák Bau Holding számára sikeres és jövedelmező vállalkozásnak bizonyult az M5-ös autópálya Budapest–Kiskunfélegyháza közötti szakaszának üzemeltetése, azzal együtt, hogy mind a helyi, mind pedig a távolsági forgalom messze elkerülte a gyorsforgalmi utat. A magyar autósok azért, mert nem tudták és nem akarták megfizetni az irreális díjat, nemzetközi forgalom pedig nemigen volt az elhúzódó délszláv válság és annak hatásai miatt. Az AKA tulajdonosai viszont azért jártak jól, mert az MDF-kormánnyal megkötött, majd a szocialista Horn-kabinettel – hazánk számára hátrányosan – módosított koncessziós szerződés szerint a társaságot tőkearányos nyereség illette meg, amit az államnak kellett kipótolnia, mivel elmaradtak az elvárt bevételek. Később, 2004-ben a magyar állam a matricás rendszer bevezetéséért negyvenszázalékos tulajdonrészt vásárolt nyolcvanmillió euróért, ami akkor 21 milliárd forintot ért. A társaság 365 millió eurós hitelből építette tovább az autópályát a magyar–szerb határig, az állam pedig a harmincéves koncessziós időszak alatt rendelkezésre állási díjat fizet. Az AKA-nak 2006-ban – ekkor épült meg a sztráda a határig – 25 milliárd forint díjat fizetett az állam. A magyar állam 2008-ban szállt ki a társaságból, az AKA részvényeinek száz százalékát a Strabag vette meg.
„A külföldi tőkebeáramlástól, a privatizációktól azt várta az állam, hogy gyorsuljon a gazdaság, emelkedjenek a bérek és bővüljön a foglalkoztatás. Ehhez képest mindezek fordítottja következett be. Ha csak a hazai reálbéreket nézzük, azok jelenleg az 1978-as szinten állnak” – mondta lapunknak Bogár László közgazdász. Emlékeztetett rá: szinte minden fontosabb terület külföldi tulajdonban van hazánkban, egész ágazatok kerültek idegen kézbe. Idetartozik a pénzügyi, a banki és a biztosítási szektor, a távközlés és a hírközlés, valamint az energiaszolgáltatás, a szennyvíz- és hulladékkezelés jó része. A szakértői becslések megoszlanak arról, hogy profit és kamat formájában mennyi pénz áramlik ki az országból. Egyes vélekedések szerint 2010-ben mintegy 1700 milliárd forintnyi profit távozott hazánkból.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunknak korábban elmondta, hogy a külföldi multinacionális cégek magyarországi, illetve régiós befektetései néhány év alatt megtérültek.
A külföldi bankoké például 2003 és 2008 között 155 százalékos megtérülést mutatott hazánkban. Mindezt úgy érték el, hogy nálunk magasabb kamatmarzsokat érvényesítenek, mint a nyugati országokban. Az elnök szerint közműveink külföldi tulajdonba adásával monopóliumok jöttek létre, amelyek lényegében fejőstehénként működnek. Ennek következményeként nálunk magasabb a gáz és a villamos energia ára, mint például Németországban, de többe kerül a telefon- és az internethasználat is, mint Nyugaton.