TISZTELT HONFITÁRSUNK !

Közeledik a népszavazás, amelynek sikere esetén az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a kedvezményes honosításról, népszerű nevén a kettős állampolgárság lehetőségének megadásáról külhoni magyar testvéreink számára. Éljünk a kivívott lehetőséggel, vegyünk részt mindannyian a népszavazáson, és adjuk IGEN szavazatunkat az összetartozásra!

IGEN, mert minden magyar ember a magyar nemzet része. Mert a magyar néphez, a magyar nemzethez tartozás nem ütközik a más országban való élettel.

IGEN, mert hazánknak -mint minden országnak- is joga, hogy megadja az állampolgárságot azoknak, akiket megillet és akik ezt kérik. Az olaszokhoz, portugálokhoz, zsidókhoz és más népekhez hasonlóan nekünk is jogunk van az összetartozáshoz és ennek törvénybefoglalásához.

IGEN, mert a kettős állampolgárság az Európai Unió korábbi 15 országa közül 11-ben már gyakorlat. Kicsik és nagyok sikeresen alkalmazzák, írek, spanyolok, görögök. A kettős állampolgárság előnyeit már Románia, Szlovákia, Horvátország is megadta övéinek, előttünk járnak.

IGEN, mert alkotmányba foglalt feladatunk törődni a több millió határon túli magyarral, akiket a nemzetközi nagyhatalmi politika 84 éve erőszakkal elválasztott tőlünk. IGEN szavazatunkkal enyhítünk e külhoni magyarok kisebbségi sorsán. Az elszakított magyarok, városaik, falvaik egykor nem dönthettek arról, hogy hová akarnak tartozni: Magyarországhoz, vagy a rájuk erőszakolt hódítókhoz. Állampolgárságukról sem dönthettek.

Az Ön IGEN szavazata nem üres cselekedet. Sok ezer hazai családnak van határon túli rokona, barátja. IGEN szavazatunk létfontosságú segítséget ad külhoni magyar testvéreinknek az anyaországgal való zökkenőmentes kapcsolattartásra, szabad beutazásra, és sok család normális életére. Bontsuk le a vasfüggönyt magyar és magyar között!

IGEN szavazata a határok légiesítése: 2,5 millió magyar ember elzártságát oldja fel. IGEN szavazatával Ön történelmet ír, elősegíti a magyar nép élhető, szabad életét. Gyarapodásunk közös haszon.

IGEN szavazatunkkal közjogi védelmet teremthetünk a hátrányos helyzetben élő külhoni magyarok számára. A magyar állampolgárság természetes birtoklása erőt ad a kisebbségi sorsba született magyaroknak, hogy a nehézségek ellenére a szülőföldjükön építsék tovább életüket.

IGEN, mert elszakított testvéreink szülőföldje a mienk is, múltunk és jövőnk közös része: hiszen egy ország voltunk ezer évig. Közös hazánkért, magyar kultúránk megtartásáért a harmadik évezredre a külhoni magyarok szülei, nagyszülei, ősei éppannyit küszködtek, mint mi.

IGEN, mert a szomszéd államokban továbbra is menteni kell a magyar értéket, őrizni kell a magyar hagyományt, megtartani a magyar nyelvet. Azokban a ma szomszéd államokban, ahonnan szintén világraszóló magyar tehetségek származtak, öregbítve a magyarság közös hírnevét.

IGEN szavazatával javít a határokon átnyúló magyar vállalkozások esélyein. Ez az Ön érdeke is, mindannyiunk közös haszna. Jövőnk biztosabb lábakon áll, ha több millió külföldi magyarral gyarapodunk. Szavazzunk IGEN-nel, hogy ha rokonlátogatóba utazunk, még sok-sok évig hazamehessünk.

A népszavazás kérdése így szól:

„Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. Tv. 19.§ szerinti »Magyar Igazolvánnyal«, vagy a megalkotandó törvényben meghatározandó egyéb módon igazolja?”

A válasz erre csak ez lehet: IGEN!

Alkotmányunk kimondja: Magyarország „…felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért”. Ennek hatékony jogi keretet csak az adhat, ha minden külföldön élő magyar megkaphatja a magyar állampolgárságot. Az évtizedek óta tartó tehetetlenség után végre tehetünk is valamit a külhoni magyarokért.

v A kárpátaljai, az erdélyi, a délvidéki magyarok az Ön segítségével úgy kérhetnek majd magyar állampolgárságot, hogy ehhez -a mai gyakorlattól eltérően- nem kell áttelepedniük Magyarországra. Megerősödhet a szülőföldhöz-kötődés.

v A magyar állam kiadásait -ellentétben egyes állításokkal- nem terhelik meg az új magyar állampolgárok, hiszen mindenki ott kap egészségügyi- és szociális juttatásokat (pl. nyugdíjat az államtól), ahol lakik, ahol társadalombiztosítást fizet.

v Ha megadjuk a kinti magyaroknak is a magyar állampolgárságot, az nem jelent az eddigieknél több terhet a magyarországi ellátórendszerre. A volt szocialista országokkal ma is vannak olyan egyezményeink a szociális ellátásokra vonatkozóan, amelyek kölcsönösen többféle jogot biztosítanak a román, szlovák, ukrán és más állampolgároknak is, nemcsak a kinti magyaroknak.

v Ha a kedvezményes honosítás lehetősége bekerül a magyar jogrendbe, ez nem jelenti azt, hogy kötelező érvényű, mert az állampolgárság megszerzése a jogosult saját kérelmére indul.

v Uniós tagságunk óta az Európai Unió 500 millió idegen polgára egyszerűen, személyi igazolvánnyal jöhet hazánkba, letelepedhet, ingatlant vásárolhat (a magyar állam kedvezményes hiteleit is igénybe véve), szavazhat. Ugyanakkor az akaratuk ellenére idegen állampolgárrá tett magyarok az új uniós határok miatt még rokonlátogatóba se jöhetnek hozzánk! Csak akkor léphetnek magyar földre, ha előbb többhavi fizetésüknek megfelelő összegért vízumot váltanak, és a határon fel tudnak mutatni 500 Eurót (125 ezer forintot!)

Nem tűrhetjük tétlenül tovább ezt a botrányos helyzetet!

A magyar állampolgárság kiterjesztésével, a kedvezményes honosítással megvalósuló magyar összetartozás nem irányul senki ellen. Összhangban van az európai szabadság szellemével. Ez a segítségnyújtás van olyan fontos, mint bármilyen más népakarat megnyilvánulása, vagy európai uniós helyzetünk. Ez az állampolgárság nem jelent magyarországi választójogot, nem állítható szembe az autonómia-törekvésekkel.

Ez a népszavazás több százezer honfitársunk aláírása nyomán született.

Jöjjön, legyen Ön is részese a közös magyar jövő építésének!

Újra együtt! Magyar állampolgárságot minden magyarnak!

KÖZLEMÉNY

Leányfalu nagyközség Önkormányzati Képviselőtestülete 2004. október 29-i testületi ülésén a 208/2004. (X.29.) Kt. Sz. határozatával az alábbi döntést hozta:

A képviselőtestület örömmel üdvözli a Trianon által elszakított testvéreink kettős állampolgárságával kapcsolatos alkotmánybírósági döntést, és felszólítja az ország valamennyi önkormányzati képviselőtestületének tagjait, hogy pártállásra, politikai vagy vallási hovatartozásra, szimpátiára való tekintet nélkül tevőlegesen hassanak oda, hogy az ezzel kapcsolatos történelmi horderejű népszavazás sikerre vezessen, s ennek érdekében valamennyi szavazójukat buzdítsák az azon IGEN szavazattal való részvételre.

„NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART…!!!”

TÉVHITEK ÉS TÉNYEK

a kettős állampolgárságról

v Igaz-e, hogy a magyar állampolgárság megadását követően elözönlik majd Magyarországot a határon túliak?

Nem igaz. A felmérések szerint csak a külhoni magyarok pár százaléka tervezi az áttelepülést, de ők az állampolgárság hiányában is így kívánnak tenni. Ne felejtsük el: noha külhonban élnek, de szülőföldjükön… Továbbá azért sem kell tömeges áttelepüléstől tartani, mert a magyarországi lakás- és házárak többszörösei az ottaniaknak, s így gyakorlatilag megfizethetetlenek határon túli nemzettársaink számára.

v Igaz-e, hogy a magyarországi nyugdíjpénztárt fogják terhelni az új magyar állampolgárok?

Nem igaz. A nyugdíj-jogosultság járulékfizetéshez kötött, így aki más országban fizet járulékot, az ott jogosult nyugdíjra.

v Igaz-e, hogy a határon túliak Magyarországon fogják ingyen gyógykezeltetni magukat?

Nem igaz. Az egészségügyi ellátás is a biztosítási rendszerben való részvételtől, vagyis a járulék fizetésétől függ, a gyermekek gyógykezelésénél pedig feltétel a magyarországi lakóhely.

v Igaz-e, hogy az újdonsült magyar állampolgárok szavazatai dönthetik el a magyarországi választásokat?

Nem igaz. Csak az választhat, akinek magyarországi lakóhelye van, és a szavazás napján Magyarországon tartózkodik.

v Igaz-e, hogy a határon túli magyarok új állampolgárságuk megszerzésével elveszítik korábbi állampolgárságukat?

Nem igaz. A szomszédos államok elfogadják, sőt, maguk is alkalmazzák a kettős állampolgárság intézményét. Ez eddig egyedül Ukrajnában nem volt lehetséges, de már ők is a tilalom eltörlésére készülnek.

v Igaz-e, hogy felesleges megadni a magyar állampolgárságot, mert a környező országok rövidesen csatlakoznak az Európai Unióhoz, s ez minden problémát automatikusan megold?

Nem igaz. Románia még legalább 3 évig nem lesz uniós tagállam, Szerbia és Ukrajna pedig (e két országban kb. félmillió magyar él!) még meghívást sem kapott. Így határainkon kívül élő nemzettársainknak jelenleg vízumért kell sorban állniuk, vagy pedig 500 (!) Eurót kell felmutatniuk a határon, ha magyarországi rokonaikat, barátaikat akarják meglátogatni.

v Igaz-e, hogy az EU, illetve a nemzetközi jog nem teszi lehetővé Magyarország számára, hogy a határon túli magyaroknak megadja a magyar állampolgárságot?

Nem igaz. Az Európa Tanács 1997-es egyezménye szerint minden állam saját joga meghatározni, kik az állampolgárai. Az Európai Unió számos tagállamában százezrével élnek kettős állampolgárok anélkül, hogy emiatt bármiféle korlátozást szenvednének.

„NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART…!!!”

MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT

MINDEN MAGYARNA

(Néhány név a teljesség igénye nélkül)

MA NEM LEHETNÉNEK MAGYAROK:

December 5-én lehetőségünk nyílik, hogy a határ „rossz” oldalára született testvéreink elszigeteltségét, kiszolgáltatottságát csökkentsük.

Ehhez csak azt kell tennünk, hogy elmegyünk, és igennel szavazunk a kettős állampolgárságra. Igen sok, körülbelül 2 millió szavazatra van szükség! Ehhez nem árt másokat sem megmozgatni.

Aki otthon marad, vagy nemmel szavaz, az tulajdonképpen románnak, ukránnak, szerbnek deklarálja Kölcsey, Rákóczi, Bartók és Kosztolányi ma élő utódait, megvonván tőlük a magyarsághoz-tartozás jogát, ezáltal -korunk divatos kifejezésével élve- igazi kirekesztő.