KÉRDÉSEK arról, hogy ki és mi legitim, illetve arról, hogy ki és mi NEM legitim!

Az alábbi anyagot 2009. január 17.-én adtam közre. Azzal a szándékkal, hogy megkérdezzem a magyar nyilvánosságot: hogyan is állunk a magyar államforma jogfolytonosságának kérdésével. Hogyan állunk a Hercegprímás hivatalból kiadott és soha vissza nem vont VÉTÓJÁVAL.

Egy tudós politológusunk meg is jegyezte hossza válaszában, hogy: „ A hercegprímási vétó tény és valóság, azt meg kellene válaszolni”.

Ma újra fel kell vetni ezt a kérdést, mert a kommunisták szócsöve a Népszabadság mai, július 15.-i száma, Nagy N. Péter olyan fogalmakat vet fel, amelyekre a magyar közvélemény szuverén választ kellene, hogy adjon és a magyar jogásztársadalomnak ugyancsak tisztába kellene lennie bizonyos határvonalakkal, vagy nem szuverén és nem jogásztársadalom. A Népszabadság ugyanis nem kevesebbet közöl az említett írnok tollából, mint azt, hogy: „ a bírósság a Magyar Gárdát a demokratikus államrenddel való összeegyeztethetetlenség miatt minősítette” és hogy „nehéz érvet találni, miért ne kellene betiltani a Jobbikot is”, stb. Majd egy másik cikkben javasolja Orbánnak, hogy ne siessen. Nyilván előbb ez a rendszer be akarja tiltani a nemzeti oldal ezen szuverén képződményét a Jobbikot és ezért időt kérnek a Fidesztől. A médiában teljesen tetten érhető máris a választópolgárok tervszerű MEGFÉLEMLÍTÉSE.

Ezért pár dolgot tisztázni kell.

Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1989 kiadásában idézem megjelent Mindszenty József EMLÉKIRATAIM -ból idézek:

- 300. oldal: „Az én ügyemben odáig mentek, hogy a kommunista párt elleni fellépésemet az 1946: VII.tc. alapján a demokratikus államrend, vagyis a demokratikus köztársaság elleni bűntettnek minősítette a bíróság. A bírósági gyakorlatban tehát „a demokratikus államrend” a kommunista pártot jelenti. Az igazságszolgáltatást ennyi romlottsággal ritkán csúfolták meg a történelemben”.

- 296. oldal: „A köztársaság védelméről szóló törvényt a nép elkeseredésében „hóhértörvénynek” keresztelte el. Szövegét a kommunisták diktálták s már eredetileg kirakatperek rendezésére szánták”.

- 264. oldal: „végrendeletemben megállapítom, hogy ami Magyarországon választásokon és más úton a törvényesség látszatával történt, elejétől fogva törvénytelen. Arra kértem és figyelmeztettem a magyar népet, maradjon hű történelmi múltjához, hazájához és a valláserkölcsi alaphoz”

- 250. oldal: „Baranyai professzor…eljuttatott hozzám egy tanulmányt a magyar prímások közjogi szerepléséről és a kísérő levélben felvetette azt a lehetőséget, hogy egy váratlanul bekövetkező s általa jogi vacuumnak nevezett helyzetben a kibontakozás a hercegprímás közreműködésével is megtörténhet”.

- 249. odal: „ A köztársaság bevezetéséről szóló törvényjavaslat ellen valóban óvást emeltem. Ehhez azonban a törvény életbelépése előtt nekem is, mint minden magyar állampolgárnak megvolt az alkotmányban s az alaptörvényekben biztosított jogon. Alaptörvényeink szerint, amelyek bármely elfogadott törvény alkotmányos úton való megváltoztatását engedélyezik, még ha ma is bárki alapítana olyan politikai pártot, amely a köztársaság helyett a királyság visszaállítását tűzné ki célul, feltéve, ha valóban demokratikus államban és jogrendben élnénk”.

- 199. oldal: „A Rajk által beterjesztett törvényjavaslatról könnyen meg lehetett állapítani, hogy lemásolása a szovjet „törvénynek” azzal a céllal, hogy a köztársasági államforma védelmének ürügyén félreállítsák és elsüllyesszék mindazokat a politikusokat és közéleti férfiakat, akik útjában álltak a kommunista egyeduralmi törekvéseknek. Ezért nevezték el „hóhértörvény”-nek”.

- 104. oldal: A vétóval kapcsolatban Tildy Zoltánt és Varga Bélát figyelmezteti arra, hogy „ a marxista pártok a királyság intézménye helyett a köztársaság bevezetését követelik. Kifejtettem álláspontomat,: Ebben a fontos kérdésben semmiképpen nem szabad engedniök a szovjet nyomásnak”..” a választásokon egyetlen párt sem vetette fel az alkotmány módosításának szükségességét s így a jelenlegi parlamentnek erre nincs felhatalmazása”…Ha a bolsevisták mindenképpen döntést akarnak az ügyben, meg kell kérdezni magát a népet. Hangsúlyoztam a kommunisták a köztársaság bevezetését azért követelik, mert űjabb helyzeti előnyökhöz akarnak jutni”.

- ÉS VÉGÜL, de nem utoljára: 308. oldal: „ Az 1956-os szabadságharc alatta Nagy Imre kormány, amelynek Kádár János is tagja volt, az igazságszolgáltatáson esett sérelmet is orvosolni akarta, amikor a Mindszenty – perről így nyilatkozott: „A magyar nemzeti kormány megállapítja, hogy 1948-ban Mindszenty József hercegprímás ellen emelt vádak minden törvényességet nélkülöztek. Ennek értemében a hercegprímás ellen történt összes intézkedések megsemmisülnek és a hercegprímás minden eddigi polgári és egyházi tisztségét felveheti és szabadon gyakorolhatja”.

Tehát érvényben van a HRCEGPRÍMÁSI VÉTÓ, 1956 után is. Szeretnék nyilatkozatokat látni arról, hogy ki áll az 1956-os magyar nemzeti kormány mellett és ki álla jelenlegi, illegitim rendszer mögött, amely nem hivatkozhat 1956-ra, vagy magát vétózza meg.

Geönczeöl Gyula,

2009. július 15.

Valahonnan a Kárpát - medencéből

--------------------------------------

MAI ÁLLAPOTAINK IGAZI GYÖKEREI
Hiteles dokumentumok tükrében.

Cleveland, Ohióban három nagy magyar katolikus templom van. A templomokat a katolikus, clevelandi püspök, a magyarság határozott tiltakozása ellenére be akarja zárni és a magyarok által emelt magyar templomokat el akarja az egyház a magyaroktól venni. A világiak hevesen tiltakoznak, a templomok magyar papjainak pedig az egyház a tiltakozásban való részt vételt "megtiltotta".

A magyar ellenesség tehát napjainkban nemcsak a közép- európai, benesi-gyurcsányi szovjet zónában folyik, tehetségtelen, önjelölt és hazaáruló "magyar" politikusok segítségével. Az árulók és júdások nélkül, akiket az idegenek közülünk szednek össze, ezt velünk, magyarokkal az idegenek, nem tehetnék.

2009. jan. 13.-án Clevelandben, a Szent Imre katolikus templom egyik kis könyvtárában akadtam Kovách Aladár, Archívum Hungaricum, A Mindszenty Per Árnyékában c., 16O oldalas kiadványára, amelyet a szerző Innsbruckban szerkesztett és adott ki, 1949-ben. Külföldre csempészett Dokumentumok, Pásztorlevelek, Rendőri utasítások, jegyzetek közreadásával. A kiadványban találhatók azok a dokumentumok is, amelyek rávilágítanak arra, hogy hogyan keletkeztek a jelenlegi és Mindszenty József Hercegprímás által idejében megvétózott, tehát ma jogtalanul létező, anyaországi halálrendszer igazi "közjogi" alapjai.

A Hercegprímás a Koronatanács tagja, és mivel annak tagjai 1945-ben külföldön tartózkodtak, a Hercegprímás az államfő. Bölcs őseink törvényei szerint, hogy Magyarország sose maradjon bölcs vezetés nélkül.

A Hercegprímás kezdeti üzeneteiben bírálta a pártoskodást, a társadalom atomizálását. Alapozást végez a tömegek védelmére, megtartására, és feszült figyelemmel kíséri a bolseviki terv hadmozdulatait a politikai életben.
Világosan látja, hogy ami végigszánt a magyar romokon, az nem forradalom.

A megtört Magyarországgal az orosz hatalom "forradalmat" játszat. A megbénított nép felett a népszuverenitás elvét lobogtatja, hogy ezalatt az ezeréves állam közjogi alapjait szétverhesse.
Az elv: Mindent szétverni, ami Magyarország kohéziós ereje lehet. A történelmi tudat megsemmisítése a legfőbb feladatok közé tartozik.

A HERCEGPRÍMÁS - a történelmi Magyarország utolsó pillére - SEMMIT SEM AD FEL az ezeréves TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉGBÖL és a Történelmi Alkotmányból. Egyedül is, MEGINGATHATATLANUL megtartja az ezeréves államgondolat tartóelemeit.

A hatalom valóságos kézbetartója a moszkvai csoport (Rákosi, Révai, Gerő a hídverő, Vas) mi mást is tűzne napirendre, 1945 végén, mint a protogyurcsányi, "köztársaság" bevezetését. November végén Tildy, akit Sztálin parancsára Vorosilov mindenható szovjet katonai helytartó ültet a kormány élére, több más, a szovjeteknek megfelelő személlyel együtt, még nem adja fel a királyság fenntartásának gondolatát. A Kisgazdapárt emigrációban élő vezetőjét, Eckhardt Tibort Sztálin parancsára nem engedik be az országba. Hatheti alattomos csend következik. 1945 szilveszterén a Hercegprímás a következő átiratot intézi Tildyhez:

Miniszterelnök Úr!

Hivatalosan ugyan nem kaptam erről eddig tájékoztatást, de mert a hír komoly helyen is erősen tartja magát, kénytelen vagyok rá kitérni és amennyiben való alapja lenne, a terv ellen súlyos okokból óvást emelnék.
Úgy értesülök, hogy a nemzetgyűlés a közel jövőben napirendre szándékozik tűzni az alkotmányreformokat, köztük a köztársaság behozatalát, az ezeréves magyar királyság megszüntetésének tervét. Ha ez a hír megfelel a valóságnak, ha nem is kaptam erről hivatalos tájékoztatást, a magyar prímások több, mint 900 éven át állandóan gyakorolt közjogi tisztéből folyóan óvást emelek eme tervek ellen.

Mindszenty József s.k.
hercegprímás, esztergomi érsek
1945. december hó 31-én

A Hercegprímás az átiratot a mellékelt levél kíséretében megküldi Varga Bélának

VARGA BÉLÁNAK, A NEMZETI FÖTANÁCS TAGJA.

"Megküldöm csatoltan Nemzeti Főtanácsi Úrnak a Miniszterelnök Úrhoz a hír szerint tervezett alkotmányreformok kapcsán intézett átiratomat".

Bizalmas.

Nagyságos és Mélyen Tisztelt Kanonok Úr, Nemzetgyűlési Képviselő Úr!

Nagyságod ismételten irányítást kért tőlem, minő álláspontot foglaljon el az időszerű kérdésekben. Elérkezettnek látom az időt, hogy a jelentős fordulónál tájékoztatást adjak.. Nagyságod sohasem kötelezte el magát a köztársaságnak, ellenben a király őfelségétől fogadott el megbízatást. Ehhez képest Nagyságod csak a király oldalán állhat és pedig a dolog természete szerint nyílt kiállással, a másik gondolat időszerűségének hirdetésével és az ezt valló tábor határozott támogatásával.
Különben november 16-án ezt az álláspontot foglalta el előttem a Nagyságoddal nálam megjelent miniszterelnök úr is.
Az a gondolat, amely uralomra tör, szemben áll az ezeréves magyar alkotmánnyal, még tovább sorvasztja önállóságunkat.
M.J.

És a legrövidebb időn belül megy a válasz Varga Béla levelére:

"Nagyságos és Főtisztelendő Kanonok Úr, Képviselő Úr!

Január 2-i levelére a következőket jegyzem meg: Az államforma kérdésében komoly fellépés kellett volna. Ezt nem láttam sehol. Nemcsak kezdeményezést nem mutattak fel a leghivatottabbak, de még a világiak kezdeményezésének a támogatását sem látom. A közéletben az elvekért való komoly kiállás szükséges, nem a mentegetődzés. Eddig azt hallottam Nagyságodtól, hogy viszi a pártot. Most azt látom, hogy a párt magával ragadja a papságot is".

Pásztorlevél, Esztergom, 1945.október 18.-án:

"Az ember értékéről, a lelkiismereti szabadságról, az újabb terror jelentkezéséről. Ellenállni!...Az igazi demokrácia alappillére, hogy sértetlen természetjogi elveket ismer el, melyekhez soha semmiféle emberi hatalomnak erőszakkal nyúlnia nem szabad....Az igazi demokrácia a lelkiismereti szabadságot, a szülök jogait, a munkásnak szabad egyéniséggé kialakulását, a munka rabszolgaságának megtörését írja zászlajára...A földosztásnál pártpolitika érvényesült és katonáink is kimaradtak a földosztásból...

Mindenfelé azt látjuk tehát, hogy az alapvető jogokat vetik meg s a társadalom leghatalmasabb pilléreit, az erkölcsiséget és az igazságosságot semmibe veszik... A rendőrségünk pedig ugyanakkor papokat tart fogva szentbeszédeik miatt és védtelen polgárok internálására rendezkedik be... Titeket pedig, Kedves Híveink, felszólítunk, hogy fontoljátok meg szavainkat, s a választás alkalmával adjátok szavazatotokat arra a jelöltre, aki
az erkölcsi tisztaság, a jog, az igazság és a rend érdekében fog síkra szállani s képes lesz küzdeni e jelenlegi szomorú állapotok visszaélései ellen.

Ne rettenjetek meg a gonoszság fiainak fenyegetéseitől. Könnyebb egyszeri fenyegetést kiállani s elszenvedni, mint rálépni arra az útra, ahová meggondolatlan s lelkiismeretlen emberek csábítani akarják a magyarságot. Az erőszak és a zsarnokság annál nagyobb lesz, minél kevesebb ellenállásra talál...Ne feledjük a súlyos figyelmeztetéseket, ne feledjük és vonjuk le a következtetéseket. Magyar édesapa, magyar katolikus édesanya, aki felelősséget érez gyermekei lelki tisztasága, földi és örök boldogsága iránt, nem habozhat a választások előtt. Csak olyan jelöltre adhatja szavazatát, aki emberileg szólva kezességet nyújt, hogy ilyen világ, ilyen szellemiség, ilyen eltévelygések többé nem ismétlődnek a magyar földön. Ámen".

A Hercegprímás következetesen szembeszállt a felvidéki magyarsággal szembeni szovjet-csehszlovák, összehangolt, és Budapestről gyáván támogatott eljárásokkal szemben is. A határon túli magyarság elárulását a mai napig láthatjuk a hazai kormányzat ügynökei részéről.

A Magyar Püspöki Kar 1948 nov. 3..-án a "felbecsülhetetlen apostoli munkáért hálás köszönetét fejezte ki Őeminenciájának. Ugyanakkor annál nagyobb megütközéssel és szomorúsággal látja a katolikus hívek tömegeivel együtt azokat a méltatlan támadásokat, amelyek öt különösen a sajtóban, rádióban, gyűléseken rendszeresen érik. Amikor a Magyar Püspöki Kar a vallási és szabadságjogok nevében is felemeli szavát a támadások ellen, biztosítja Őeminenciáját bizalmáról, együttérzéséről az Egyház a Haza és a magyar népünk ügyéért folytatott munkájában teljes egységben összeforrva vele azonosítja magát".

A Magyar Hercegprímás Levele, amelyet letétben hagyott, letartóztatása pillanatában vált időszerűvé. Akkor írta ezt a levelet, amikor látta, hogy titkárát Dr. Zakar Andrást valami vegyszerrel kezelték a börtönben és amikor kiengedték, tánclépéseket lejtve járt és állandóan nevetett.

Ezt Dr. Zakar András nekem személyesen többször kihangsúlyozta. A Hercegprímás kézirata az utolsó üzenet volt a püspöki karnak. Ez a zseniális négy mondat üzenet a mai napig.

1. Nem vettem részt semmiféle összeesküvésben.
2. Nem mondok le érseki tisztemről.
3. Nincs vallani valóm és semmit sem írok alá.
4. Ha mégis megtenném, az csak az emberi test gyengeségének következménye s azt eleve semmisnek nyilvánítom.

Az első pont nyilván arra a szovjet vádra vonatkozik, hogy a Hercegprímásnak a nyugati szövetségesekkel kapcsolata volt. Valóban, a nyugat öt tekintette a magyar államfőnek, mert Truman és Churchill tisztában voltak a Történelmi Magyar Alkotmánnyal. A szovjetek kiszorításának Közép-Európából és ezért a Hercegprímás támogatásának kérdése a nyugat szempontjából kulcskérdés volt. Mint szuverén államfőnek, a Hercegprímásnak joga volt bárkivel tárgyalni az ország függetlenségéről. Ebben a tekintetben pontosan annyi joga volt, mint bármelyik megkoronázott magyart királynak.

A második pontban pontosan megvédi az első pontban foglalt tényeket, illetve a Magyar Történelmi Alkotmányból következő államfőként Magyarországon betöltött helyét. A Hercegprímási tisztségtől pedig a pápa sem foszthatta meg.. Mint szuverén államfőnek, neki semmi tárgyalnia valója a szovjet belügyesekkel és az AVH-val nem volt, ez áll a harmadik pontban.

A mai hazai rendszer azzal foglalkozik, hogy még a föld kincseit is idegeneknek adja és pl. a magyar föld kincseit, pl. földgázt az ö szélhámosságaik miatt, egyelőre, idegenektől kell méreg drágán megvenni.
Magyarok százai fagynak meg, milliók nyomorognak. Mindent megadóztatnak, ami repül, úszik és jár, Caligula a véres kezű császár nyomán haladva. Idegeneké lett a sok haszonnal termelő magyar gyár. A Rákosi utód hazai gyűlöletrezsim a határon túli magyarok megtagadására biztatott idegen cégektől kapott párt, illetve állami, adójövedelmekből, pénzekből. A sérelmeket fölsorolni is képtelenség. Azért történik mindez, mert nem vagyunk következetesek. Nem a tudatlanság, kishitűség, az árulók útját kell járni. Igen, azt tanítják, hogy ezt kell csinálni. De ezek az Ö iskoláik, az Ö újságjaik, az Ö médiájuk! A Rákosi utód liberálbolsevikoké.

És mégis, van kiút. A Hercegprímás megmutatta az utat, amikor minden erőszakkal szemben hajthatatlan maradt.

"Szent István népe vagytok. Az Ö nemzetnevelő tanításán a magyar nemzedéksorok
magyar folytatását szaporítsátok", Budapest, 1948. szept. 1.

Aláírás: Mindszenty József s.k. bíboros hercegprímás, esztergomi érsek.

A Hercegprímás a magyar nemzet ősi alkotmánya értelmében a neki adott jogon, idejében megvétózta a gyűlöletrezsimet. Vétózzuk meg mi is. Minden Nap a Napnak minden Órájában! Mi magyarok a magyar föld őslakói, bennszülöttei. Ez a magyar feltámadás kezdete!

Geönczeöl Gyula
Cleveland, Felvidék,
2OO9. január 17.