ONLINE HÍRSZOLGÁLAT
www.szittya.com/hirek.htm
ÉRVÉNYES E AZ ALAPTÖRVÉNY?
Dr. Balogh Sándor
A sors iróniája, hogy a lóhalálában elkészített és a nemzetre ráerőszakolt,
Alaptörvénynek nevezett valami saját maga alól húzza ki a talajt, illetve a
legitimizáló alapot.
Itt persze nem az egyes intézkedésekról van szó, amelyek az átlag polgárt
érintik, hanem a szakmai megitélésről. Egy illegitim dokument is tartalmazhat jó
előírásokat, és viszont. De itt nem erről van szó. A részletek elemzése külön
tanulmányt kiván. Varga István a
A tét Magyarország - Konferencia az Alkotmányról
c. előadássorozatban, a részletekkel foglalkozik, (http://www.youtube.com/watch?v=lifr0pz9h9I&NR=1&honnan=Nemzeti_Hirhalo)
és legalább 42 problémát fedezett fel az Alaptörvényben. Így a tartalom sem
lehet kifogásmentes.
Mesterházy Attila olyanokat nyilatkozott, hogy
"az új alaptörvény közjogilag legitim, de politikailag és társadalmilag
illegitim." A
szocialista politikus Mesterházynak persze hivatalból kell ilyeneket mondania.
Azonban sajnos, ebben az esetben igaza van. Legfeljebb annyit tennék hozzá, hogy
közjogilag is legfeljebb de facto legitim, de nem de jure
legitim.
Nézzük meg a tényeket. Ahogy Varga István megjegyzi, a szavaknak meghatározott
értelmük van, és ezt az elvet kell alkalmazni ebben a tanulmányban is.
Az Alaptörvény hosszú, sok hazafias, hatáskeltő, Alkotmányba nem való frázissal
teli Bevezetővel kezdődik. Semmi kifogásom a bevezetőben foglaltak ellen, de ez
itt nem őszinte, hanem a nép szemébe való, propaganda hangú porhintésnek tünik.
Maga az Alaptörvény számos esetben ellentmond ezeknek a magasztos
kifejezéseknek. Sajnos, legtöbben megállnak a bevezetőnél, és annak alapján
ítélik meg az egész 26 oldalas Alaptörvényt.
A Bevezetőben ezt olvassuk: "történeti alkotmányunk (.) megtestesíti
Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét." Ki
tagadhatná ezt ? Majd azt is megállapítja, hogy "Nem ismerjük el az 1949. évi
kommunista alkotmányt, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért
kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét." Józan magyar ezt sem tagadhatja. Lássuk,
mégis mi történik.
A Bevezető fontosabb részei:
Magyarország Alaptörvénye
Isten, áldd meg a magyart!
Nemzeti hitvallás
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden
magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat :
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd
alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé
tette.
(.)
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely
megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet
egységét.
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett
felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista
és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, amely egy zsarnoki uralom
alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.
Tehát egyiket "tiszteletben tartják," míg a másikat "érvénytelennek
nyilvánítják." Eddig semmi probléma!
Így, Varga István elve alapján, hogy t. i. a "szavaknak meghatározott értelmük
van," elvárhatná az ember, hogy az új Alkotmányt illetve Alaptörvényt a
"tiszteletben tartott" Szentistváni "hagyományos" alkotmányra alapozzák. De
sajnos, nem ez történt. Inkább az érvénytelennek nyilvánított, 1949-es
"kommunista alkotmányra" alapozták az új Alaptörvényt:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949 . évi XX . törvény 19 . § (3)
bekezdés a)
pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.
Nézzük meg, mit mond a hivatkozott két pont?
1949. évi XX. törvény
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
19. §
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;
és
24. §
(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott
egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a
szavazata szükséges.
Tehát a Sztálinista-Rákosista Alkotmány, amely önmaga is illegitim volt, mert a
szovjet hadsereg szuronyaira épült, de facto elveszi a néptől az alkotmányozás
jogát, és a Kommunista Párt kezében lévő Országgyűlés kezébe teszi. Ezzel
"alkotmányosan" megalapoztak egy "zsarnoki uralmat." Tehát joggal nyilvánították
azt érvénytelennek az Alaptörvény preambulumában.
Az, hogy ezt nem alkotmánynak, hanem alaptörvénynek nevezik, senkit ne tévesszen
meg, ugyanis a 49-es Alkotmány kifejezetten alkotmányt említ, tehát amit a 49-es
Alkotmányra hivatkozva, Alaptörvény néven hoztak nyilvánosságra, lényegében a
nemzet új alkotmányának szánták.
Tehát, az 1949-es Alkotmány érvénytelenítése után, az 1920-as, jogfolytonosságot
visszaállító törvény az egyedül érvényes rendelkezés az alkotmányozással
kapcsolatban. Ez a törvény persze nem új alkotmány, hanem mai szóval, inkább
sarkalatos törvénynek lehetne nevezni. Magyarország történelmében a mai nepig
nem létezett érvényes írott alkotmány. Nézzük meg tehát az 1920-as törvényt.
Az 1920. évi I. törvénycikk így kezdődik: < A nemzetgyűlés(.) a nemzeti
szuverénitás kizárólagos törvényes képviselete.> Ezért
az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának
ideiglenes rendezéséről
Az így megalakult nemzetgyűlés mindenekelőtt a következő törvényt alkotja:
Az alkotmányosság helyreállítására irányuló rendelkezések
1. §
A nemzetgyűlés jóváhagyja a kormánynak ama rendeleteit, amelyek alapján a
nemzetgyűlés összegyűlt.
2. §
A nemzetgyűlés a magyar állami szuverénitás törvényes képviseletének nyilvánítja
magát, amely alkotmányunk értelmében az államhatalom gyakorlásának további
módját is jogosult rendezni.
3. §
A nemzetgyűlés tagjainak ugyanazt a mentelmi jogot biztosítja, amely az eddigi
jogszabályok szerint az országgyűlés tagjait megilleti.(..)
Lásd
http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=7416
Tehát a még ma is érvényes jogszabály szerint most is alkotmányozó nemzetgyűlést
kellett volna összehívni, vagy legalább is a javasolt Alaptörvényt népszavazásra
bocsátani, ami legitimizálhatta volna az Alaptörvényt. Még ha nem is lát valaki
lényeges különbséget nemzetgyűlés és országgyűlés közt, akkor is, a
jogfolytonosság miatt, az 192ö-as törvényre kellett volna hivatkozni, nem az
érvénytelenített kommunista alkotmányra.
De persze a kettő nem ugyan az. A fenti
3. §
szerint
van Nemzetgyűlés és Országgyűlés. Dr Csontos alább idézett felszólalásában
világosan megkülönbözteti az Országgyűlést, és az alkotmányozó
nemzetgyűlést.
Ezt a FIDESZ nem hívott össze alkotmányozó nemzetgyűlést,. tehát a jelen
alkotmányozó folyamat, és a nagy dirrel-durral megszerkesztett és áterőszakolt
Alaptörvény homokra, azaz az eleve érvénytelen, és az utólag érvénytelenített
alapra épült. Ezért az Alaptörvény, legalább is, de jure
érvénytelen.
A fenti eszmefuttatás Dr. Csontos, országgyűlési képviselő, szakszerűen
kifejtett felszólalásával is harmóniában áll.
DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés!
A jogállamisághoz vezető úton csupán egy aprócska lépés az alkotmányozó
nemzetgyűlés létrehozása. Általános érvényű jogelv, hogy az az Országgyűlés,
amely törvényeket alkot, az nem hozhat létre alkotmányt.
Az alkotmány létrehozása, módosítása az alkotmányozó nemzetgyűlés feladata,
amely egykamarás parlament esetén kibővül önkormányzati, nemzetiségi, polgári,
társadalmi szervezetek tagjaiból, akik nem országgyűlési képviselők. A
kétkamarás parlament esetében ez a képviselőház és a felsőház tagjaiból áll. Így
az alkotmányozó nemzetgyűlés más funkciókat lát el, és más feladatokat tölt be,
létrehozza, illetve módosítja szükség szerint a mindenkori alkotmányt. Az
Országgyűlés képviseli, illetve gyakorolja a törvényhozói hatalmat. Ezzel a
javaslattal kívánom elérni azt a célt, hogy a törvényhozói hatalom és az
alkotmányozó hatalom kettéválasztásával demokratikus jogállami alkotmány
jöhessen létre.
Álláspontom szerint nem akadálya a kimondott moratórium, mert ilyen esetben az
feloldható. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal segítsék a
tárgysorozatba való vételt, majd a törvény megalkotását. Köszönöm szépen. (Taps
az FKGP soraiból.)
(http://www.parlament.hu/naplo35/213/2130048.htm)
Ennek alapján törvényjavaslatot is nyújtott be, amit alább csatolok. Lásd
http://www.parlament.hu/iromany/fulltext/03302txt.htm.
A javaslatot az MSZP-SZDSZ többségű Bizottság nem tűzte napirendre (http://www.parlament.hu/iromany/03302ir.htm).
A FIDESZ többség ezt a szakszerű javaslatot is figyelmen kívül hagyta.
Dr. Csontos egy másik hozzászólásában (http://www.mkogy.hu/naplo35/088/0880369.htm)
kifejti, hogy egy alkotmányt nem lehet egy ciklusban elkészíteni, mert az akkor
"ciklus alkotmány" lesz. "Én
azt látom, hogy egy demokratikus alkotmánynál elsődlegesen az szükségeltetik,
hogy hosszabb idő álljon rendelkezésre, (.) pont azért, hogy ne legyen egyik
vagy másik ciklusban uralmon lévő párt annak a szülője."
Az Országgyűlési ciklus négy év, és Csontos szerint egy ciklus nem elég, a
FIDESZ pedig alig pár hónap alatt készítette és fogadta el a jelenlegi
Alaptörvényt. És mi baj van ezzel? Ha egy egy-párt által alkotott "ciklikus
alkotmány" készül, az, Dr Csontos szerint, "nyilvánvalóan nem fog a következő
ciklusnak esetleg megfelelni."
Jelen esetben pont ez történt!
Ezért javaslom, hogy a fenti alapvető okok miatt, a nemzet ne fogadja el ezt a
gyorsított ütemű fércmunkát, és minden erejével tiltakozzon ennek a tákolmánynak
életbe lépése vagy léptetése ellen.
Dr. Balogh Sándor,
Prof. Emeritusz,
Politologus
USA
U. i. Szabadon terjeszthető
* * *
T/3302 - törvényjavaslat
Benyújtó (1996.10.17.):
Dr. K. Csontos Miklós
(FKGP)
Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
1949. évi XX. Törvény módosításáról
.szám
1.§
Az 1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló törvény
az Alkotmánybíróságról szóló IV. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
"IV. Fejezet
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés
32./A/aa/§. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmánya
megalkotásának és módosítására hivatott törvényes szerv. A törvényhozó által
előrelátott esetekre alkotmányszerűen felállított, a törvényhozástól
elválasztódó, az egész nemzetet érintő, nagyjelentőségű közügyek, közösségi
gondok eldöntésére.
/2/ bekezdés
/A/ Változat
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés az Országgyűlés két házából, a képviselőház
és a felsőház tagjainak együttes üléséből áll. Határozatait kétharmad
többséggel hozza.
/B/ Változat
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés az Országgyűlés és a mellé alakítandó
önkormányzati, nemzetiségi és polgári társadalmi szervezetek által választott
tagokból álló testület. Határozatához a tagok kétharmad többsége szükséges.
/3/ bekezdés
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés Alkotmányt alapító vagy az Alkotmányt
módosító határozat elfogadásáról az országos népszavazás dönt.
/4/ bekezdés
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés részletes szervezetéről és működéséről szóló
törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges."
/5/
Az Alkotmány következő fejezetei eggyel magasabb sorszámot kapnak.
2.§
E törvény a kihirdetést követő 15. nap lép hatályba.
Indokolás
Az állam törvényhozó szerve szuverenitásánál fogva jogilag mindent
megtehet, akarata az adott időpontban minden körülmények között a legfőbb
állami rendelkezés. Az államot nem lehet korlátozni az Alkotmány módosítása
(megalkotás) tekintetében sem. Az ilyen korlátozás ugyanis a szuverenitás
korlátlanságának elvébe ütköznék, viszont figyelembe kell venni azt is, hogy
az életkörülmények fejlődése az alkotmányokkal szemben is érvényesülhetnek.
Helyzetének, állapotának önmagától megváltoztathatósága, különböző érték és
érdekrendeket kényszerítő, azaz a törvényhozó hatalomtól eredő alkotmányozás,
tehát nem tekinthető az alkotmány stabilitását kellő mértékben biztosító
eljárásnak. (A jogi irodalom megállapítása.)
Ezért az alkotmányozó hatalmat - az alkotmány megalkotását és módosítását
- el kell különíteni a törvényhozástól, a bírói hatalomtól, a kormányzattól és
a végrehajtó hatalomtól. Ebből következik, hogy a törvényhozói hatalom az
alkotmányozással nem foglalkozhat, az az alkotmányozó hatalom működési
területére tartozik.
Az alkotmány tudomány szakirodalmának axiómája értelmében az alkotmányozó
hatalomnak a törvényhozás fölé emelése alapvető demokratikus követelmény. A
törvényjavaslat kétféle megoldást kínál; az első megoldás az országgyűlés két
házának, a kétkamarás parlament együttműködése az alkotmányozó hatalom; a
másik forma - egykamarás országgyűlés esetén - a testületi szervekkel
kibővített képviselőház valósítja meg az alkotmányozó hatalmat.
Mindkét alakzat az állami szuverenitás megvalósítása.
Az Alkotmány 2.§ /1/ bekezdése szerint a Magyar Köztársaság demokratikus
jogállam, a /2/ bekezdés értelmében a köztársaságban minden hatalom a népé, a
nép a szuverenitás gyakorlója. Ez alkotmányjogi tételből okszerűen következik,
hogy az alkotmányozó hatalom által alkotott vagy módosított alkotmány
elfogadásáról népszavazásnak kell dönteni.
Az Alkotmány 32./A/aa.§ beiktatásával értelemszerűen a következő
fejezetek eggyel magasabb sorszámot kapnak.
Megjegyzés: A törvényjavaslat az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megalkotásával
a jogállamiság teljes kibontakozását célozza.
Budapest, 1996. október 17.
Tisztelettel
Dr.K.Csontos Miklós
országgyűlési képviselő
FKGP
(http://www.parlament.hu/iromany/fulltext/03302txt.htm)