|
Interjú Szakács Gáborral 1.rész - Nap Piramis
magyar millenium
2009. 07. 13.
A "Világszenzáció" című bejegyzésem
óriási érdeklődésre tett szert, eddig közel 12000
ember olvasta el a Nap Piramisról és a benne talált
rovásírásról szóló szösszenetemet.
Felvette velem a kapcsolatot Szakács
Gábor úr, a lelet azonosítója, aki
szeretné, ha néhány kérdésben helyesbíteném a
korábban írtakat, s emiatt egy e-mail interjúra is
igent mondott. Nézzük először a hibákat, majd
közlöm a vágatlan interjút! A Világszenzáció című
salqvisti szöveg szláv rovásfelfedezőkről számol be,
holott az érdem interjúalanyomat illeti. Ő dekódolta
a székely-magyar jeleket, s nem bosnyák régészek.
Hibás továbbá a Magyar Hírlap által is ismertetett
információ, mely szerint további ásatások indulnának
meg a helyszínen. Ugyancsak tévedés a Nap Piramissal
kapcsolatban magyar építőkről értekezni, hiszen a
rovásírás székely-magyar eredete nem bizonyítja a
piramis hungár mivoltát. Nézzük azonban az izgalmas
interjút!
Szakács Gábor a Nap Piramisban
Tor Salqvist: - A lelet megtalálása
előtt milyen indokkal mentek ki magyar
rovásíráskutatók a Nap Piramishoz? Lehetett
előre sejteni a szenzációt?
Szakács Gábor: - Előttem rovásíráskutató nem
járt Visokoban, mert nem erről szólt a
történet. Újságíróként a főnököm megbízásából
magam is tudósítóként mentem először Visokoba
2006 júniusában, majd azután még hétszer, hol
tudósító/rovásíráskutatóként, hol mintegy 150
érdeklődővel. Hogy tudósításaim óta mentek-e a
helyszínre valóban más rovásíráskutatók is, nem
tudom, mert nem olvastam róluk és senki nem is
tájékoztatott személyükről, írásaikról,
előadásaikról. Előtte annyit lehetett tudni a
visokoi piramis alakú hegyekről, amennyit a
sajtó és a hírhálók közzétettek. Még maga az
USA-ban élő, bosnyák származású Semir
Osmanagic piramiskutató is csak 2005 nyarán lett
figyelmes ezekre a hegyekre, amikor ott jártakor
Senar Hodovic, a visokoi városi múzeum
igazgatója felhívta rájuk a figyelmét. Az
ásatásokat 2005 őszén kezdte meg.
Tor Salqvist: - Hány darab felirat
került elő, illetve el lehet-e ezeket
többé-kevésbé olvasni?
Szakács Gábor: - Az Osmanagic által
symbol-nak, azaz jel(kép)nek nevezett karcolatok
és a kárpát-medencei, röviden székely-magyar
rovásírásnak is nevezett betűk kapcsolatát
elsőként én állapítottam meg. Ezt 2006-ban meg
is írtam és közzétettem, majd feleségemmel,
Friedrich Klára rovásíráskutató/oktatóval közös
többszöri utunkon minden kétséget kizáróan 21
betűt azonosítottunk az említett, 39 betűs
ábécéből. Többet egyelőre a betűk
összevisszasága és olvashatatlansága miatt még
nem, de ez idő kérdése. Ettől függetlenül ennyi
azonosság nem lehet véletlen, ezért amikor ezt
Klára egy angol nyelvű tanulmányában megküldte
Osmanagicnak, a 2008-as, sarajevoi
tudóstanácskozás egyik alelnökévé választották.
Mivel személyesen nem tudott eljönni, helyette
én tartottam meg az angol nyelvű előadást a
jelek európai párhuzamairól, amit a jelenlévő
55 különböző nemzetiségű tudós
egyhangúlag elfogadott.
Ennek lényege, hogy ez az ábécé a 7-8000
éves, kárpát-medencei, úgynevezett
Tordos-Vinca műveltséghez tartozik, ami
egyértelmű bizonyítéka az emberi tevékenységnek,
jóllehet a hivatalos történettudomány nem fogad
el ilyen régi írásbeliséget. A visokoi
piramisok kövein talált írásjelek tehát az
egyiptomi piramisokénál jóval régebbi emberi
beavatkozást és jelenlétet mutatnak, ami
meghatározó a helybeli kutatások szempontjából.
A Nap Piramis alagútja tele rovásjelekkel
(baloldalt lent például egy rovás "A", míg fent
középen egy rovás "R")
Ami az eddig megtalált rovásfeliratok számát
illeti, nem lehet megmondani, hiszen van olyan
kő, amelyen több tucat egymásba kapcsolódó betű
is van, másokon viszont csupán egy.
Kisebb-nagyobb rovásjeles kőből rengeteg volt,
ezekből a turisták már jócskán vittek el, hiszen
a helybeliek nem őrizték, mivel számukra nem
volt jelentőségük.
Elolvasni a szövegeket nem lehet, mert
pillanatnyilag fogalmunk sincs a szókincsről,
amit az adott kor embere kövekre vésett. A rovás
ábécé jeleinek azonosítása még nem jelenti a
szövegértést, hiszen hiába tudom napjainkban
elolvasni a latin betűkkel írt olasz, svéd,
angol szövegeket, ha nem ismerem ezen népek
szókincsét. Ezért válaszoltam a tanácskozáson
is a nyilvánosan feltett kérdésekre, hogy csak
annyi állapítható meg, hogy a Kárpát-medencében
7-8000 évvel ezelőtt élt és a visokoi
piramisoknál írásjeleket hátrahagyott népcsoport
ugyanazt az írásbeliséget használta, kapcsolatuk
nem kizárt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy
ezt a két népcsoportot mai szóhasználattal
élve magyarnak nevezték volna, hiszen ilyen
régmúltból nincsenek emlékeink a népnevekről. Az
viszont tény, és ezt hangsúlyoztam, hogy ezt az
ábécét a Kárpát-medencében élő magyarság mind a
mai napig használja, egyedül a mi nyelvünk
minden hangjára van benne betű, tehát a korabeli
népességnek kapcsolata lehetett a mai
magyarsággal. Ezt a magyarázatot elfogadták a
jelenlévő tudósok is. Mivel ilyen körben csak
nagyon óvatosan lehet fogalmazni, semmiképp nem
állítható, hogy a visokoi piramisok építését a
rovásjelek megállapítása ellenére is a
magyaroknak lehessen tulajdonítani. Ehhez
bizonyítékok kellenek, a szájhagyományok és
legendák nem elegendőek.
Rovás "P", rovás "S" és a nyíl alakú rovás
"C"
Tor Salqvist: - A rovásírás(ok)on kívül
előkerült-e bármiféle egyéb tárgyi, avagy írásos
lelet a Nap Piramisból, avagy a többi kisebb,
környékbeli piramisból?
Szakács Gábor: - Nagyon furcsa, hogy
a vésetek, karcolatok mellett más - pl.
használati - tárgyak alig kerültek elő. Ezért is
jelentősek a feliratok. Találtak az egyik
alagútban egy összetört kőkereket, másutt
kőlapát szerűséget, szerszám öntőformát, de
ilyen kiterjedt területű feltárásnál, ennél
sokkal több lett volna elvárható.
Nem is a feltételezett használati tárgyak
száma a fontos jelenleg, hanem a különböző
piramis alakú hegyek szabályos fed- és
járólapjai, és a közeli Vratnikban feltárt,
feltételezett tumulusz (földdel fedett
kősírhalom) tökéletesen faragott 24 tonnás
kőoszlopa (monolitja) annak oldalában. Visokoban
eddig a Nap, Hold és Sárkány (ezek mesterséges
nevek) piramisokkal foglalkoztak, amelyek
egymással 2,1 kilométer hosszú, egyenlő oldalú
háromszöget képeznek. A Szeretet és a Földanya
piramisok létét egyelőre csak légifelvételekből
következtetik. A kőoszlop és a kőkerék a Forrai
Sándor Rovásíró Kör honlapjának ( www.rovasirasforrai.hu
) Kitekintő fejezetében,
a Dolmenek és tumuluszok
című írásomban láthatók.
Friedrich Klára a Hold piramisnál
Tor Salqvist: - Készítettek-e fotókat a
rovásokról, s ha igen, megtalálhatóak-e ezek az
interneten (avagy a nyomtatott médiumokban)? Ha
nem, magántulajdonban vannak-e fotók?
Szakács Gábor: - Rengeteg fényképet
készítettünk az útitársakkal is a piramisokról,
rovásjelekről. Az említett honlap
Kitekintő fejezetében, a
Múlt üzenete beszámolóban az
egyik kövön láthatók jelek, többek között a
nagy latin E, ami a rovás ábécé P-jének felel
meg. Ez tévesztette meg a helybelieket és
vélték úgy, hogy a latin írásbeliség nyomait
találták meg, holott ilyen időtávlatban azt még
meg sem alkották. A Friedrich Klára
által eddig azonosított jelek európai
összehasonlítása honlapunk Rovásírás
fejezetében A Kárpát-medence, a
bosnyák piramisok és Glozel jelrendszerének
összehasonlítása cím alatt
olvasható. Ezen kívül a Tatárlakától a bosnyák
piramisokig című, dupla, négy és félórás DVD-n
és könyveinkben is látható belőlük több.
Bizonyára vannak honlapok, ahová még felkerültek
ilyen képek, de hogy azok letiltják-e, nem
tudom. Mi csak azt kérjük, hogy a mi
felvételeinket a forrás megjelölésével vegyék
át, közlésüket nem tiltjuk!
Alul rovás "C" betű, míg a felső fényben
rovás "NY" és "D" betű
Tor Salqvist: - Említette, hogy a
piramis szkíta-hun-magyar mivoltára nincs
közvetett bizonyíték. Csak a benne talált
rovásírás sejteti ezt, ám ez nem perdöntő. A
rovásírásokon kívül előkerült-e bármiféle olyan
lelet, mely más kultúrához kapcsolná ezt a
csodás építményt?
Szakács Gábor: - A Tordos-Vinca műveltségnél
régebbi, bizonyítható leletegyüttes egész
Európában sem létezik, ez viszont nem csak
írásbeliséget, hanem fazekasságot, stb. is
jelent. Ezekből nem találtak eddig, márpedig -
amint azt feleségem megírta - Torma Zsófia
1875-ben éppen ezekből a töredékekből talált
rengeteget a Tordos-menti Maros partfalában. A
helybeliek magukat az illir kultúrkörhöz
kapcsolják, Osmanagic viszont az előttük
létezett, de eddig meg nem nevezhető, mert
ismeretlen, kultúrához.
Tor Salqvist: - Van-e tudomása bármilyen olyan emberalkotta építményről, mely régebbi lenne a Nap Piramisnál, illetve tud-e olyan írást említeni, ami koraibb a szóbanforgó rovásnál?
Szakács Gábor: - Az
eddigi leletekből nem állapítható meg egy másik,
megnevezhető műveltség a Kárpát-medencein
kívül, a már említett cikkeink egyikében
látható is a Tordos-Vinca Égei tengerig
lenyúló műveltségi területe még a visokoi
feltárások előtt. Maguk a boszniai piramisok
több tízezer éves múltjuk miatt jelenlegi
ismereteink szerint semmiféle népcsoporthoz,
műveltséghez nem kapcsolhatók, ugyanakkor nála
régebbi építmények, jelek csak feltételezés
szintjén léteznek. Találgatni persze lehet, csak
ahhoz valami bizonyíték is kell.
Az a nyilacska a rovás "C"
Tor Salqvist: - Mióta foglalkozik
rovásíráskutatással, s mekkorára becsüli a
rovásírni tudó magyar emberek számát? Léteznek-e
rovásírásoktató tanfolyamok?
Szakács Gábor: - Feleségemmel kezdeném a
választ, ő ugyanis gyermekkorától foglalkozik
rovásírással, magam tőle tanultam el úgy harminc
évvel ezelőtt. Az érdeklődők számát eladott
könyveink, előadásaink és az általunk, a Forrai
Sándor Rovásíró Kör keretein belül szervezett
Kárpát-medencei Rovásírásversenyek tíz éves
tapasztalata alapján több százezerre
becsülöm. Ennél persze lényegesen kevesebben
vannak, akik napi gyakorisággal használják.
Ennél azonban lényegesen fontosabb, hogy aki
használja, az legalább helyesen tegye, mert
ahogyan a latin betűs helyesírási hibák is
műveletlenség színében tüntetik fel használóját
és ugyanez van a rovásírásban is. Egyelőre
legyenek inkább kevesebben, de azok a
hagyományos Magyar Adorján, vagy a latin ábécé
betűihez igazított Forrai Sándor féle ábécét
használják, ahogyan a versenyeken is a
gyerekek!
Tor Salqvist: - Négyzetes világszenzáció
esetén (például a boszniai rovásírás sikerrel
történő dekódolásakor) milyen lépéseket
terveznek a lelet magyarországi, illetve
világviszonylatban történő széleskörű
megismertetésére? Sajnos sok nemzeti
beállítottságú ember sem tud a leletről, avagy
félinformációkkal rendelkezik csupán róla.
Szakács Gábor: - Forrai Sándor Rovásíró Kör
honlapja igen népszerű, a Kultúra-Művészet
csoportban 1200 honlap közül két év óta az első
20-40 között van. Könyveink kaphatóak a nemzeti
boltokban, sorra alakulnak a rovásíró körök,
rovásjeles helységtáblákat avatunk majd minden
hónapban, Fényképtárunk jelzi, hogy hol, miként
használják ősi írásunkat, több újság
folyamatosan közöl cikkeket Visokoról és a
rovásírásról. A hivatalos magyar történetírás
viszont nem kíván tudomást venni róla, ezt a
szemléletet csak a hétköznapokban történő
terjesztés és tömeges használat tudja
megváltoztatni. Volt egy kísérelet, hogy a
Rovásbizottság angol nyelvű tanulmányban
javasolta a rovásírás számítógépes UNICODE-ba
történő beillesztését, ez azonban idén elbukott
a dublini tanácskozáson. Ez arra int bennünket,
hogy a továbbiakban is óvatosan fogalmazzunk,
amikor mindenhol és mindenben a magyarság
elődeinek a kezét véljük látni, mert csak
ellenségeket szerzünk magunknak. Ezért szoktam
azt mondani, hogy jelenleg jobban örülök annak,
ha egy magyar falu iskolásai elsajátítják a
helyes rovásábécét, megtanulják történetét,
mintha kiderülne, hogy az eszkimók is a mi ősi
írásunkat használják. Először a
Kárpát-medencében kell megteremteni a tömeges
használatát és elismertségét, utána
léphetünk vele a nagyvilág elé.
Az interjú most nem közölt vége, mely a
Nap Piramis, illetve a benne talált rovásírás
megtalálásának körülményeivel fog foglalkozni
kvázi világpremierként, elolvasható lesz
nemsokára!
Tor Salqvist
|