|
|
||||
Elhangzott: 2004. augusztus 8-án
2004. augusztus 9., hétfő 14:46 MR
Budakalász környékén azt mesélik az öregek, hogy régen rengeteg követ hordtak el onnan, sőt egy neves történész szerint a XVIII. század elején Lipót császár fizetett is annak, aki elvitte a köveket. A korai magyar történelem tárgyi emlékei közül kevés maradt fenn...
A tatár- és törökdúlás után a Habsburg-uralom idején is semmisültek meg történelmi emlékek, de a Pilisben valószínűleg fellelhetőek történelmünk szent helyei - állítja Lánszky Imre ökológus, aki szakmájának módszerein kívül a korai krónikák leírásait is használva talált rá néhány éve arra a pontra, amelyet Ősbudavárnak vél, most pedig úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem sírjára bukkant.
Lánszky Imre:- Furcsállottam, hogy a fennsíkon mit keres a nád és nagyon jó tenyészállományban lévő kis nádállomány volt. Negyven-ötven méterrel magasabban van, mint a patak szintje; mindenképpen friss víz kellett, hogy a mélyben legyen. Akkor úgy gondoltam, hogy itt betemetett csarnok lehetett, hiszen a fennsíkon lehet látni, hogy kaszáló, rét volt, valamikor állattartásra használták. A várral négy évvel később kezdtem foglalkozni: akkor is egy terepbejárás alkalmával gondoltam úgy, hogy a fennsík mögötti magaslaton, ott várnak kellett lenni. A geomorfológiai sajátosságok és a növénytársulás mondatta, hogy várnak kell lenni. A hely szelleme sugallta, hogy az nem egy természetes alakulat, hanem ahogy a kövek elhelyezkednek ott egy várfal rajzolódott ki, egy vár víznyelőhelye, sőt a belső sík felületén, mintha várudvar lehetett volna.
Magyarországon Attila hun király és Árpád sírját nagyon régóta keresik. Nagyon nagy dolog lenne, ha beigazolódna, hogy Lánszky Imre valóban Árpád sírját találta meg. Azt mondja, hogy tudatosan, az írásos emlékeket végigtanulmányozva jutott el erre a helyre, ami nem olyan nagyon nagy távolságra van a vártól. Egy előadása után egy idős úr kommentárja volt: hogyha már királyok, királynék vára, a kolostor megvan, akkor miért nem leljük fel Árpád fejedelem sírját? Öt-hat írás létezik, amely Árpád fejedelem sírját írja le, de van olyan, amelyik összeköti Árpád temetkezési helyét Attila temetkezési helyével, és rövid mondata, hogy nem messze Attila sírjától temették el Árpád fejedelmet. Próbálta összefűzni azokat a késő ókori és középkori leírásokat, amelyek ezekkel foglalkoztak.
Kapcsolódó linkek:
Rovásírást tanulnak a sátoraljaújhelyi városatyák
Mire jó a rovásírás?
A rovásírás legyen a Nemzeti Alaptanterv része
A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból
Badiny Jós Ferenc: őshonosak vagyunk a Kárpát-medencében
Olvassa el az interjú teljes szövegét