-
AMI A BELÉPÉS UTÁN MÁR TILOS:
ELŐNY-ADÁS
A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN ÉLŐ
MAGYAROK SZÁMÁRA
AZ "IGAZI" KÜLFÖLDIEKHEZ KÉPEST

-
- Magyar Nemzet 2001.3.21. "Információnk
szerint a kormány által tegnap elfogadott státustörvény-tervezetben
Magyarország kötelezettséget vállal arra, hogy az Európai Unióhoz
történő csatlakozása időpontjától a jogszabályban foglaltakat az Unió
bármelyik tagállamának állampolgárságával rendelkező személyre a
csatlakozási szerződéssel összhangban fogja alkalmazni. A
törvénynek az egyes kedvezményekre, illetőleg az egyes támogatások
igényelhetőségére vonatkozó rendelkezései pedig a nemzetközi
szerződésekben foglaltakkal összhangban lépnek életbe.
Magyarország alkotmányos kötelezettségéből eredően a 2002.
január elsejétől hatályba lépő jogszabály a szomszédos országokban élő
magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldön való
boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudatának biztosítása végett készül.
Lapunk úgy tudja, hogy a kormány által tegnap elfogadott státustörvény
tervezetének hatálya azokra a Horvátországban, Jugoszláviában, Szlovéniában,
Szlovákiában és Ukrajnában élő nem magyar állampolgárságú magyar nemzetiségű
személyekre terjed ki, akik magyar állampolgárságukat nem önkéntes
lemondással veszítették el, nem rendelkeznek állandó magyarországi
tartózkodásra jogosító engedéllyel, és birtokolják a magyar igazolványt.
..."
A csatlakozás után pedig kiterjed az EU valamennyi tagállamának
állampolgáraira, megkülönböztetés nélkül. Úgy-e érti a kedves olvasó?
Az EU-csatlakozás után ha - mondjuk - egy székely és egy portugál
fiatalember fordul a magyar kormányhoz ösztöndíjért és más kedvezményekért,
hogy magyar egyetemen tanulhasson, egyenlő kell, hogy legyen az esélyük a
támogatásra.
-
**************************************************************************************************************
- A románoknak abban van igaza, hogy az
EU nem fogja engedni a csatlakozásunk után, bármit sikerülne most
elérni a határontúli magyarok védelmében. És mivel a románok átmenetileg sem
tudnak/akarnak szeretni minket, azt akarják elérni, hogy a "pozitív
diszkrimináció" még átmenetileg se érvényesüljön. Vagyis, lényegében azt
követelik, hogy nálunk már az EU-csatlakozás előtt is az EU-törvény legyen érvényes.
- HAZAÁRULÓ ÉS NEMZETÁRULÓ AZ A KORMÁNY,
AMELYIK A MAGYAR TESTVÉREI ÉRDEKEIT, - SŐT, ÉLETÉT - ALÁRENDELI A
LEGÚJABB, SZINTÉN ÖSSZEOMLÁSRA ÍTÉLT BÁBEL (=EU) ELŐÍRÁSAINAK!
- Ha az ország vezetői ezt végre felfognák,
megértenék, többet egy szóval sem erőltetnék a csatlakozásunkat!
-
**************************************************************************************************************
- ----- Original Message -----
- Sent: Sunday, November 25, 2001 2:43 AM
- A Magyar kormány ezt is el fogja fogadni !
-
****************************************************************************
- Gózon István jelenti:
Bukarest, 2001. november 24. (MTI) - Lényegesen módosítani kell a
kedvezménytörvényt ahhoz, hogy az Bukarest számára is elfogadható legyen -
derül ki azokból a román észrevételekből, amelyeket szombati számában
közölt a Krónika című erdélyi újság.
Az
erdélyi magyar napilap birtokába jutott annak a levélnek, amelyet Adrian
Nastase román kormányfő adott át magyar kollégájának, Orbán Viktornak a
múlt heti román-magyar kormányfői találkozó alkalmával.
A levélhez csatolva található az a dokumentum, amely a román kormány
konkrét ellenvetéseit tartalmazza a magyar kedvezménytörvénnyel
kapcsolatban.
Az újság szerint román részről a következő módosításokat várják el:Törölni
kell a jogszabályból a preambulum 5. bekezdését, amely szerint a törvény
célja "a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar
nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint
nemzeti azonosságtudata biztosítása".
A román fél jónak látná, ha a magyar hatóságok hivatalos
nyilatkozatban leszögeznék: Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni
békeszerződés előírásait.
A törvényt olyan értelemben kell módosítani, hogy célkitűzései
ne csak a szomszédos országokban, hanem az egész világon élő magyarokra
érvényesek legyenek.
Törölni kell a szövegből azokat az előírásokat, amelyek nem magyar
személyek számára is biztosítanak kedvezményeket.
A román fél egyetértése sine qua non feltétel a törvénymódosítás,
illetve az alkalmazási normák elfogadása folyamatában. A román fél
hangsúlyozza, hogy magában a konzultáció, konkrét eredmények nélkül, nem
elégséges, ha nem felel meg a nemzetközi közösség elvárásainak a
román-magyar párbeszédet érintően.
A román fél tájékoztatást vár a kedvezményekre, illetve az ezekkel
kapcsolatos procedúrákra vonatkozóan, ha azok Románia területén zajlanak.
A román fél úgy gondolja, hogy a határon kívül élő románok, illetve
magyarok oktatásával kapcsolatos kérdések rendezésére a legmegfelelőbb
alapot a Románia és Magyarország között megkötött oktatásügyi egyezmény
képezi.
A román fél úgy gondolja, hogy a magyar törvényt módosítani kell
olyan módon, hogy az a kedvező bánásmódot csak a kisebbségek kulturális
identitásának megőrzése terén biztosítsa, nem pedig az oktatás teljes
területén.
A román fél úgy gondolja, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a
Magyar Népköztársaság kormányai között megkötött szerződés 6. cikkelye -
amely szerint "a szerződő feleknek biztosítaniuk kell a másik ország
kutatói és kulturális személyiségei számára a bejutást könyvtárakba,
archívumokba és múzeumokba kutatás céljából, ha tiszteletben tartják az
ország törvényeit - méltányos alapot képezne hasonló kedvezmények
biztosítására az etnikai eredetre való tekintet nélkül.
Ezen a területen a román fél előzetes beleegyezésére van szükség
minden egyoldalú magyar kezdeményezést érintően.
Törölni kell a törvényből az egészségügyi szolgáltatások árának
visszatérítésére vonatkozó kedvezményeket, a Magyarország területén
valómunkavállalási jogra és a kapcsolódó kötelezettségekre (társadalombiztosítási
hozzájárulás) vonatkozó összes kitételt.
Ha a kétoldalú megállapodások azonos feltételeket szabnak a
szomszédos országok összes állampolgára számára, ezek az előírások
megmaradhatnak, azzal a megjegyzéssel, hogy az összes külföldi állampolgár
egyforma elbírálásban részesül.
Az újonnan kötendő vagy újratárgyalandó egyezményekben világosan le
kell szögezni, hogy ezek elsőbbséggel bírnak a belső jogszabályokkal
szemben.
Módosítani kell a törvénynek a konzulátusok szerepére vonatkozó
előírásait. Szerepüket pontosan meg kell határozni, hogy az ne álljon
ellentétben a román-magyar kétoldalú konzuli megállapodással vagy más, a
területre vonatkozó elvvel. Egyetlen, a román törvénykezés hatálya alá
tartozó entitás számára sem szabhat meg kompetenciákat egy idegen törvény.
Az ajánlószervezetekkel kapcsolatos összes előírást törölni kell. Az
igazolvány nem tartalmazhat adatokat birtokosa etnikai eredetére
vonatkozóan, csupán az azonosításhoz szükséges személyes adatokat (név,
állampolgárság, születési idő, lakhely). Világosan le kell szögezni, hogy
a magyar hatóságok nem tárolhatják e személyek adatait statisztikai
célokból.
A román fél beleegyezése szükséges a határon túli magyar
szervezeteknek nyújtandó magyar támogatáshoz. A román fél beleegyezése nem
biztosított, ha a román törvénykezés szempontjából ezek a szervezetek
törvényellenes tevékenységet folytatnak.
A magyar törvényben (amely pozitív diszkriminációt alkalmaz) külön
előírásnak kell rendelkeznie a pozitív diszkriminációs intézkedések
átmeneti voltáról.
Adrian Nastase levelében kifejtette, hogy a román kormány több
európai intézmény, illetve ezek képviselőinek állásfoglalása alapján
állította össze észrevételeit.
Az állásfoglalások felsorolása az Európa Tanács konzultatív
szerveként működő velencei bizottság október 19-i jelentésével kezdődik,
majd kitér az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
kisebbségi főbiztosának október 26-i nyilatkozatára, végezetül megemlíti
az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentését.
"Ezeknek a dokumentumoknak a fényében a szomszédos országokban élő
magyarok törvénye nincs összhangban az európai normákkal, illetve a
kisebbségek és az emberi jogok területén érvényes nemzetközi
szabályozásokkal" - jelentette ki a román miniszterelnök.
A román kormányfő külön felhívta a magyar miniszterelnök figyelmét,
hogy az Európai Bizottság jelentése világosan
kimondja: a törvény ellentétben áll az Európában uralkodó kisebbségvédelmi
normákkal, a velencei bizottság következtetéseivel és sérti az amszterdami
egyezményben lefektetett diszkriminációellenes elveket.
Nastase utalt Erik Jürgensnek, az Európai Parlament emberjogi
bizottsága elnökének javaslatára is, miszerint a törvény alkalmazását fel
kell függeszteni.
A román miniszterelnök - kormánya tárgyalási készségét hangoztatva -
leszögezte: ha a magyar fél nem talál elfogadható megoldást a román
javaslatokra, "a román fél kötelességének tartja, hogy minden lépést
megtegyen a magyar törvény életbe léptetése miatt keletkező negatív
következmények megelőzésére". +++
-
******************************************************************************