Székelyföld autonómiája magyar nemzeti érdek, az európai stabilitás összetevõje

A Magyarok Világszövetsége közleménye

 A Magyarok Világszövetsége a számbeli kisebbségben élõ nemzeti közösségek autonómiáját elemi közösségi jognak tekinti, az emberek, közösségek és népek egyenlõ méltósága alapján. Éppen ezért 2003-ban kiegészítõ indítványt véglegesített az európai alkotmány akkor készülõ tervezetéhez. Az Európai Konventhez és az Európai Unió minden tagállamához eljuttatott hivatalos beadvány tartalmazza a számbeli kisebbségben élõ nemzeti közösségek lehetséges autonómiaformáit, a személyi elvû autonómiától a területi autonómiáig.

 Ezen az elvi alapon állva a Magyarok Világszövetsége üdvözli a Székely Nemzeti Tanács és Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának kezdeményezését egy olyan demokratikus tömeggyûlés megszervezésére, amelyen Székelyföld polgárai kinyilváníthatják autonómiaigényüket.

 A Magyarok Világszövetsége hivatalosan is képviselteti magát ezen a rendezvényen, elnöke és elnökségének több tagja révén. Az MVSZ ugyanakkor arra biztatja elsõsorban Erdélyben, a Székelyföldön élõ tagjait, hogy maguk is vegyenek részt a nagygyûlésen. A világ több mint 50 országában mûködõ, több mint 700 tagszervezetét pedig arra kéri, hogy támogassák a székely nép önrendelkezési törekvéseit.

 A Magyarok Világszövetsége elfogadhatatlannak tartja és súlyos aggodalmának ad hangot azért, hogy a román hadsereg harckocsikat szállított Székelyudvarhely vasútállomására. A katonai erõdemonstráció elfogadhatatlan bármely békés, demokratikus polgári rendezvénnyel szemben. Az MVSZ errõl tájékoztatja az EU és az EU tagállamainak vezetõit, valamint a különbözõ nemzetközi emberjogi szervezeteket, beleértve az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát.

 A Székelyföld és a székely nép autonómiatörekvésével szembeni elutasító és az intolerancia jegyeit hordozó román hatalmi álláspont elfogadhatatlan, hiszen:

     1.       Az I. világháborút követõen létrejövõ román állam önkormányzatot ígért az erdélyi magyarságnak, és az 1919. december 9-én Párizsban, a Társult Fõhatalmakkal megkötött szerzõdésben Románia kötelezettséget vállalt a székelyek autonómiájának szavatolására.

2.       Székelyföldön, amely megközelíti az EU-tagállam Szlovénia nagyságát, összefüggõ területen élõ közel 1 millió lelket számláló népesség 87%-a magyar anyanyelvû õslakos.

3.       A Székelyföld gazdag és kikristályosodott rendszert alkotó önkormányzati hagyományokkal rendelkezik. A rendtartó székely települések falutörvényei a társadalom stabilitásának alappillérei. Az 1505. november 23-án, ugyancsak Székelyudvarhelyen elfogadott székely konstitúció Európában elõször emelte jogerõre a személy szabadságának sérthetetlenségét. A székely nép európai története õsi idõkre nyúlik vissza. A székely nép nevét õrzi Szicília megnevezése és Málta õslakossága is. A székely nép Európa azon kevés népe közé tartozik, mely õsidõktõl fogva birtokában van egy saját írásmódnak, a székely rovásírásnak.

 

Emlékeztetünk arra, hogy a magyar nemzet – amelynek a székely nép szerves része – II. Endre Árpádházi király Andreanum nevet viselõ szabadságlevele révén az erdélyi szászoknak 800 éven keresztül szavatolt folytonos és folyamatos gyarapodást. Ezzel Európában példát mutatott az autonómiák megteremtésében és mûködtetésében.

A Magyarok Világszövetsége arra hívja a világ népeit és nemzeteit, hogy vegyék oltalmukba a székely népet és annak önrendelkezési törekvéseit.

 

A Magyarok Világszövetsége mindenben osztja a Székelyföld legújabb törekvéseinek kezdeteként felfogható Quo vadis Székelyföld? konferencia mellékelt zárónyilatkozatába foglaltakat.

 

A Magyarok Világszövetsége bízik abban, hogy a formálódó Európai Unióban a Székelyföld egy eurorégió formájában biztosíthatja az egyenlõ méltóságát szavatoló politikai feltételeket.

 

Budapest, 2006. március 5.

 A Magyarok Világszövetségének Elnöksége

 

Quo vadis Székelyföld? Konferencia

 

Zárónyilatkozat

 

 

Emlékezve

arra, hogy az I. világháborút követően létrejövő román állam önkormányzatot ígért az erdélyi magyarságnak, valamint arra, hogy 1919. december 9-én Párizsban, a Társult Főhatalmakkal megkötött szerződésben Románia kötelezettséget vállalt a székelyek autonómiájának szavatolására, mely önkormányzási lehetőség Isten színe előtt minden népet megillet,

 

üdvözölve

                   az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében megfogalmazott szándékot a regionális  autonómia elveinek jogi érvényesítésére,

emlékeztetve

                   arra, hogy Székelyföldön – mely föld megközelíti az EU-tagvárományos Szlovénia nagyságát – az összefüggő területen élő székelység 87%-át adja a közel egymillió lelket számláló népességnek,

felidézve

                   azon gazdag és kikristályosodott rendszert alkotó önkormányzati hagyományokat, amelyek a rendtartó székely települések falutörvényeitől az 1505. november 23-án elfogadott Székely Constitutio-ig terjednek, amely az európai jogalkotást két évszázaddal megelőzve törvényerőre emeli a személy szabadságát,

 

a Csíkszeredai Konferencia a következőket nyilatkozza:

 

 

A történelmi Székelyföldön meghonosult önkormányzást a székely székek

szervezettsége és hatásköre testesítette meg. A székek területi autonómiával éltek, saját közigazgatással, sajátos társadalmi felépítéssel és jogokkal.

 

         A székely nép Székelyföldön őshonos, ismeri történelmét, őrzi hagyományait, tudatában van kulturális öröksége gazdagságának és birtokában egy saját írásmódnak, a székely rovásírásnak.

 

         A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett székelyföldi tanácskozás-sorozat és ennek záró rendezvénye, a Csíkszeredai Konferencia, a székely népnek, mint a magyar nemzet szerves részének magára találását, önkormányzási törekvéseinek megismerését szolgálta és szolgálja.

 

         Ismerve és elismerve az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet nemzeti önazonosság védelmére vonatkozó elveit és dokumentumait, Székelyföld lakosaiként halaszthatatlannak tartjuk a történelmi székely székek alkotta Székelyföld eurórégióvá minősítését és a többségben lévő lakosság nemzeti önazonosságának védelmében, a közigazgatási hatáskörök mellett, sajátos közösségi jogokkal való felruházását, mely területi önkormányzás Székelyföld minden polgárát megilleti. Amikor időszerűvé válik, az Európai Unió biztosítson Székelyföld eurórégió részére a számarányának megfelelő képviseletet az Európai Parlamentben.

 

         Székelyföld őshonos közösségének tagjaiként, el akarjuk nyerni az Európai Unió államaiban gyakorlattá vált, a Nemzeti Kisebbségek Védelmére Vonatkozó Európai Keretegyezményben jogként feltüntetett, és a székelység történelme során már megélt teljes és tényleges egyenlőséget.

 

         Igényeljük a székely székek és a Székelyföld területi autonómiájának törvényerejű statútum általi helyreállítását.

 

         Felszólítjuk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagjait, késedelem nélkül kezdeményezzék a települési és a széki nemzeti tanácsok, a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, az Agyagfalvi megemlékezés méltó köszöntésére.

 

         Székelyföld autonómiáját csakis együtt, közös akarattal érhetjük el. Legyen ennek az útnak első mérföldköve az Isten ajándékaként elnyert székely rovásírás közkinccsé tétele. Kérjük pedagógusainkat és a szülőket, tanítsák gyermekeinket, hogy sajátítsák el e kincset. Kérjük székely településeink önkormányzati testületeit, hogy a helységtáblákon tüntessék fel a települések nevét a székely rovásírással is.

 

 

Csíkszereda, 2003. június 21-én

 

Isten áldása legyen a munkánkon!

 

                                                                  A Quo vadis Székelyföld? Konferencia

 

Budapest-Kolozsvár, 2006. március 8.

 

MVSz Sajtószolgálat

 

 

Tájékoztató hírleveleink küldését bármely címről a feladónak küldött "Lemondás" tárgyú üres levéllel lehet leállítatni, illetve a levélben megjelölt időtartamra felfüggesztetni.

Ha van rá lehetősége, küldje tovább hírleveleinket barátai, rokonai, ismerősei e-mail címére. Ezzel is segíti a Magyarok Világszövetsége munkáját.

MVSz Sajtószolgálat