Szlovákia köteles kárpotolni a magyarokat.

Brüsszel, 2002. november 7. (MTI) - Az Európai Parlamentben Nelly Maes flamand képviselő csütörtökön sajtótájékoztatón mutatta be "A Benes-dekrétumok 2002-ben is szedik áldozataikat" című fehér könyvet, amelyet a Magyarok Világszövetsége állított össze a szlovákiai magyar népközösséget mindmáig érő hátrányos megkülönböztetésről.

Nelly Maes, aki előszót is írt a fehér könyvhöz, kijelentette: e kérdésben nem egyszerűen a tájékozatlanságot kell leküzdeni, hanem egy tabut kell ledönteni Európa képviselőházában. A szlovákiai választási hadjáratot nem akarták kívülről befolyásolni e feltárásokkal, de most már ideje kimondani, hogy "Európa nem hunyhat szemet e szörnyűségek, és a nyilvánvalóan ma is tovább élő diszkrimináció felett". Maes asszony rámutatott: a fehér könyv példákkal dokumentálja, hogy a szlovák bíróságok napjainkban is ítéleteket hoznak a jogfosztó Benes-dekrétumok alapján, amivel a régóta gennyedő sebek begyógyítása helyett újabb igazságtalanságok sebeit vágják.

Az Európai Parlament képviselője aláhúzta, hogy ezt az ügyet nem lehet államközi alapon kezelni, mint az a szudétanémetek ügyében történt Csehország és Németország között, hiszen itt Szlovákia magyar eredetű állampolgárainak újabb jogfosztásáról, hátrányos megkülönböztetéséről van szó. Az ügy tisztázása nem tűr halasztást, mert végéhez közelednek a csatlakozási tárgyalások. A képviselő asszony bejelentette: levelet írt Patrick Cox házelnöknek, arra kérve, hogy gondoskodjon sürgősen e probléma kivizsgálásáról, mert azt "erkölcsi és anyagi síkon is rendezni kell". Felhívta a szlovák kormányt, hogy határolja el magát a kollektív bűnösség elvét megtestesítő dekrétumoktól, és nyújtson anyagi kárpótlást is a kárt szenvedetteknek.

Miquel Mayol i Raynal, az Európai Parlament francia állampolgárságú katalán képviselője, aki maga is írt egy tanulmányt a fehér könyvbe, bírálta képviselőtársait azért, hogy miközben folyton az emberi jogokról beszélnek, a jelek szerint közömbösen akarnak túllépni azon a kirívó igazságtalanságon, amely Szlovákiában történik. Meggyőződése szerint a jogtalanság orvoslásáig Szlovákiát nem vehetik fel az Európai Unióba.

Kérdésekre válaszolva Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke rámutatott, hogy a Benes-dekrétumok már nem fejtik ki jogfosztó hatásukat a mai Csehországban, mert onnan 1945-ben elűzték a német lakosságot. Szlovákiában viszont a magyar közösség ma is naponta szenvedi el a hátrányos megkülönböztetést, másodszor és végleg megfosztják földjétől, ingatlanától. Külön is kiemelt egy néhány hete született bírósági határozatot, amelyben a nyitrai bíróság a hatályos jogot semmibe véve megfosztotta Csepy Erzsébetet jogos örökségétől, és a földjét olyan szlovák telepeseknek ítélte, akiknek a nevére még a Benes-dekrétum alapján való elkobzás után sem írta azt át a telekkönyvben a földhivatal.

Patrubány rámutatott, hogy a szlovákiai bíróságok ilyen gyakorlata megtagadja az esélyegyenlőséget az ország magyar állampolgáraitól. Németországot sem vették volna fel annak idején az unióba, ha még érvényben lettek volna például a náci korszak törvényei - mondotta Patrubány.

Pierre Gillet, egy belgiumi civil szervezet, a Közép-Európai Emberi Jogvédő Bizottság elnöke bemutatta annak a közel kétezer panaszos levélnek egy részét, amelyeket szervezetük a Benes-dekrétumok mai szlovákiai kárvallottjaitól kapott az elmúlt hetekben. Reményét fejezte ki, hogy ez az ügy, amelynek a feltárásáért tíz éve küzd a szervezet, végre eljut az Európai Parlament tudatáig is.