Testet öltött a XXI. század Szegedi Gondolata:

megalakult a PAJZS Szövetség

 

Benépesedett a szegedi Aranykorona Étterem különterme 2001. február 20-án este 6 órára. A meghívó szerint a globalizáció ellenes szövetség alakuló fórumára jöttek össze az emberek. Végül is - messze túllépve a terv szerinti időtartamot: két óra helyett közel négy óráig tartott az összejövetel - megalakult a PAJZS Szövetség, 124 alapító taggal, azzal a céllal, hogy reális alternatívát állítson a cionista diktatúra globalizációjának, és a 2002-es választásokon megméreti magát a választókkal.

Halász József a Himnusz után bevezetőként arról szólt, hogy ma a magyar társadalmi helyzet hasonlít a 1848-as és az 1956-os forradalmakat megelőző időszakéhoz, mert a diktatúra elviselhetetlen terheket ró az emberekre, és a tűrési küszöbhöz közelít a feszültség.

Pongrátz Gergely beszédében az ötvenhatos eszmékről a megálmodott harmadik útról beszélt, "Harmadik út és a forradalom elárulása" című tanulmánya alapján és néhány részletet olvasott az 1982-ben megjelent könyvéből (Corvin köz 1956 - Chicago). A forradalom céljáról az alábbiakat mondta:

Egy szabad és független Magyarországot akartunk, hogy Magyarország végre legyen a magyaroké. Ezért harcoltak bajtársaim, akik a hazáért, a nemzetért az életüket voltak készek feláldozni.

Egy új, szebb és boldogabb Magyarországot teremtettünk meg. Nem akartunk a múltból visszahozni egyetlen társadalmi rendszert sem, de ezekből ki akartuk választani mindazt, ami a nemzet érdekeit szolgálta. A bányák és a bankok kivételével minden termelőeszköz az állami tulajdonból a köztulajdonba megy át. A munkás legyen részvényese annak a gyárnak, vagy üzemnek, ahol dolgozik. Tiszteletben tartani a magántulajdont és az egyéni kezdeményezést, aminek meg kellett volna szabni a felső határát. A Munkástanácsok vették volna át a szakszervezetek szerepét, aminek tagjait maguk a munkások választják meg. Az államot a dolgozó nép tartotta volna el. A bányák, a bankok hasznán kívül minden gyár és üzem meghatározott százalékos adó befizetésével a haszonrészesedés kifizetése előtt.

Úgy éreztük, ezek az eszmék az egész nép, a magyar nemzet érdekeit szolgálják. Középutat kerestünk a kapitalizmus és a szocializmus között, egy harmadik útról álmodoztunk. Nem a tőkéseknek, vagy a kiváltságos kommunistáknak szolgálja az érdekeit, hanem az egész magyar népnek. Ezeket az elképzeléseket ismerte az egész világ, és az egyetemisták 16 pontos követelése is erre utalt.

A világ urainak azonban nem tetszett az, ami Magyarországon történik. Attól talán jogosan féltek, hogy a Magyar Október szelleme példa lesz a világ népeinek, és majd követni akarják. Tehát halálraítélték azt a szellemet, ami megváltoztathatta volna a világ képét. Azt az agymosást, amit végeznek, főleg a világ szabadságszerető nemzetein gyakorolják eredményesen.

A győztes forradalom utáni szabadságharc vérbefojtásáról sokaknak új információkat adott:

A Forradalom október 28-án, Nagy Imre rádiószózatával győzött. Az ÁVH-t és a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatokat a magyar ifjúság öt nap alatt szétverte, és ezért nemcsak Moszkvában, hanem Washingtonban is megijedtek. Két távirat adta meg az oroszoknak a zöld jelzést, az október 28-án győztes forradalom alapján kialakuló új államrendszer vérbefojtásához, ez kényszerítette a magyar forradalmárokat arra, hogy szabadságharcot vívjanak. Ez a két távirat a következő: az első október 29-i keltezésű: "az Egyesült Államok kormánya nem tekinti Magyarországot, vagy a szovjet blokk bármelyik tagját potenciális katonai szövetségesének". A másodikat november 2-án küldték: "Az Egyesült Államok kormánya nem tekinti jó szemmel azokat a kormányokat, amelyek barátságtalan viszonyban vannak a Szovjetunióval, a Szovjetunióhatárain." Micsunovics emlékirataiban leírja Hruscsov reakcióját: "24 óra alatt elseperjük Magyarországot a térképről!” Ez a távirat adta meg a zöld lámpát az oroszoknak, hogy nyugodtan verjék le a Magyar Forradalmat.

Önök büszkélkedhetnek azzal, hogy a magyar szellemi élet egyik műhelye volt az Önök városa. Most emlékezzünk csak Pósa Lajos asztaltársaságára, ott ült Gárdonyi Géza, ott ültek az akkori kor írói, tehát visszamenőleg akár évszázadokra is el tudunk erről beszélgetni. Nem is szólva Juhász Gyula csodálatos verseiről, amelyek ébren tartották bennünk a magyarságot.

1956-ban nyolcmillió forradalmár volt ebben az országban és nézzenek körül, ma hányan vagyunk. Lassan azon vettük észre magunkat, hogy belekerültünk egy olyan hajóba, amelyik ugyan lebeg a vízen, de közel van a süllyedéshez. Nos ez a süllyedés be is következett 1989-ben. Elsüllyedt a hajó, az orosz csapatok elmentek, de nem vettük észre, hogy a másik oldalról, nyugatról mi jött be hozzánk. Ez ellen sokkal nehezebb védekezni, mint az ellen, hogy itt voltak az oroszok. Őket láttuk, őket megtapasztaltuk, taktikát is változtattunk, taktikát is szőttünk, de ez ellen, ami most Magyarországot éri, vagyis a globalizációnak ez a ronda hatása napjainkban itt van, és tehetetlenek vagyunk. Tehetetlen a nyolcmillió forradalmár. A magyar kultúrát kellene megvédenünk. Ez az 56-osoknak a kötelességük, és hogy most ilyen kevesen vagyunk, nem baj. Nem voltak többen azok sem, akik az asztal-társaságot megalapították annak idején, a múlt században, itt Szegeden, és kiterebélyesedett. Jó emlékezni Juhász Gyula verseire, Dankó Pista nótáira.

Azok fogják tönkretenni az amerikai nép életét, akik kitalálták ezt.

Nagy András, az 56-os forradalom egyik orvosa, a globalizáció veszélyét a "Kiáltvány Galaxisunk lényeihez" címmel tartott beszédében kiterjesztette az Univerzumra, kiemelte a homo sapiens (még inkább a homo politicus) felelősségét:

Halálrémület járja át Naprendszerünket, és száguldva vágtat Galaxisunk tájai felé. A pénz, a sátán-szülte hoch-finánc kísértet őrülete. Ez a horror a Földgolyón már valósággá vált. Ez a rém, a globális, mindent pusztító finánc-bolsevizmus Mammonja. Az életet nem értékelő pénz és vérszopó szörnyeteg a földi létet igaz mivoltából és erkölcséből már kiforgatta. A közel évszázados internacionalista és nacionalista bolsevizmusok rablásai, és tömeggyilkosságai után a kozmopolita nagytőke, a hochfinánc pusztító végveszedel-mébe sodródott földünk emberisége.

Földi sorstársak! Rátok, ránk rövidesen nem lesz esetleg szükség! Legföljebb csak annyi, ami a milliárdosok kényére és kéjvágyainak kielégítésére szükséges. Rimánkodásra, panasz-kodásra, zúgolódásra, lázadozásra nem enyhülnek meg. Jelszavunk az lehet: a biokrácia, az élet győzni fog a tanatokrácia, a halál fölött!

alász József a globalizáció ellenes szövetséget nevén nevezte: PAJZS-nak, Szent Pál efezusi levelére utalva. Beszédének főbb gondolatai a következők voltak:

A kormány rendkívül elégedett - és mindegyik kor-mány az volt az elmúlt időben - az ország helyzetével. Egyet-len baj van: úgy tűnik, mint ha nem ebben az országban élnének, tudniillik, az emberek egészen mást éreznek. A választások a magyar népet háryjánosok vetélkedőjének zsűrijévé alázták. Ma már a választásra jogosultak kevesebb, mint ötven százaléka menne el szavazni. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki nagyon meg van elégedve, vagy pedig, elfásult, hanem azt, hogy hiteltelenné vált a politikai vezetés. Nyilvánvalóan ez azoknak a pártoknak kedvez, amelyek olyan szavazóbázissal rendelkeznek, akik akkor is elmennek szavazni, ha esik, ha fúj. Következésképpen mindenki nemzete és saját maga ellen van, aki nem megy el szavazni. A választók aktivizálásához viszont az kell, hogy olyan politikai erők legyenek a szavazólistán reprezentálva, akikben még nem csalódtak, és akik tudnak tényleges megoldást adni az ország problémáira.

Világszerte tüntetések vannak a globalizáció egy-egy következménye ellen. Az egyik kereskedelmi televízióban egy politikus azt mondta a prágai tüntetés után, hogy “szerencsére” a globalizáció ellenes erők nincsenek együtt, nem fogtak össze. Azért hirdettem meg ezt a mai beszélgetést, hogy ez a "szerencse" elmúljon fölülük, hogy ne legyenek annyira nyugodtak a miatt, hogy a globalizáció ellen nem történik érdemben semmi.

Nagyon sok olyan szervezet és ember van, amelyek és akik úgy érzik, hogy valami nem stimmel. Az okok - kezdve a nemzeti öntudatunk megtiprásától végig - mind igazak, de csak együtt nem pedig külön-külön. Ezek mind valaminek a következményei. Ha az okot nem szüntetem meg, csak a következményeit, akkor fönnáll annak a veszélye - és ez egy természetes dolog -, hogy az ok mindig kitermeli a maga okozatait. Az embert és a természetet semmibe veszi az a mozgatóerő, ami mindennek az okozója. Ez az ok az 1897-ben alapított Cionista Világszövetség tevékenysége. A Herzl Tivadar és Max Nordau által lefektetett program gyakorlatilag egy az egyben megvalósult az elmúlt száz évben. Ennek a kihatása mindaz, ami történik. Nem zsidózásról van szó - csak egy játékszabályt sértek meg, tudniillik ez az egyik módszerük, hogy amennyiben valaki a cionizmust bántja, akkor az már antiszemita, rasszista, fasiszta, és minden, amit el lehet képzelni. Azt kell tudomásul venni, hogy a cionizmus egy politikai mozgalom, aminek célja, hogy a világot gyarmatává tegye. Egy olyan szellemiségről van szó, aminek az a lényege, hogy egy kiválasztott réteg érdekében a többséget - ezek a kirekesztettek - terrorizálják, és diktatúra alatt tartsák.

Azok, akik az elmúlt időben bármelyik pártban voltak, akarva, akaratlanul, valamilyen úton-módon támogatták ezt a diktatúrát. Nyilvánvaló, hogy a háryjánosok vetélkedőjén nem vették észre, hogy itt hazugokkal állunk szemben, hanem azt hitték, hogy igaz, amit mondanak nekik. Ezért kell mindazoknak az erőknek összefogni, akik valamilyen kinövését, valamilyen fekélyét észlelték a globalizmusnak - akár a nemzet-bántást, akár a túlgazdagodást, akár az ország kifosztását. Össze kell fogni, mert csak közös erővel lehet legyőzni ezt a diktatúrát.

Ezután a diktatúrával szemben állítható alternatíva lehetőségeit elemezte, az alábbi összefoglalás szerint:

A jelenlegi magyarországi pártok - a MIÉP kivételével - a cionista diktatúra szekértolói. Miután a MIÉP is - elsősorban gazdaságpolitikáját tekintve - materialista alapon áll, és tisztázatlan a magyarság fogalma - e miatt diktatórikus vonásokat lehet felfedezni politikájában -, nem valósíthatja meg a diktatúráról a demokráciában vezető korszakváltást.

Kell tehát egy erő, amely olyan politikát hirdet meg és - lehetőségeihez mérten - a gyakorlatban bizonyítja is (hiszen a választók már nem hisznek a szavaknak), ami a cionista diktatúra összes embertelenségét, magyartalanságát felszámolja és reális - harmadik - utat mutat a társadalomnak az emberhez méltó élet felé. Ez a PAJZS Szövetség küldetése, amely 48 és 56 szellemi örökösének és Németh László Kertmagyarországa megvalósítójának tartja magát.

A némethlászlói gondolat lényege a következő: Meg kell találnia a magyar társadalomnak a kommunista és a kapitalista megoldás közötti harmadik utat, a sajátos magyar utat, amely azt jelenti - az ő fogalmait fogom most idézni -, hogy a mélymagyar tulajdonságoknak felül kell emelkedni a hígmagyar tulajdonságokon, mindegyikünkben. Ez a mélymagyar és hígmagyar tudat azt jelenti, hogy mindazoknak a tulajdonságoknak - a mélymagyar jellemzőknek -, amelyek ezer éven keresztül minden kísértés és sokk ellenére fönntartották nemzetünket, meg kell erősödnie, a hígmagyar tulajdonságokkal szemben, mint széthúzás, önzés, mások gyűlölete. Ha ezt elérjük, akkor meg tudjuk valósítani a “minőség forradalmát”, azt a harmadik utat, amivel Magyarországot - az Édenkert áthallásával - Kertmagyarországgá lehet változtatni. És ez a minta-mutatás a magyarság küldetése.

Az előzőeket összevetve, a MIÉP és a PAJZS között az a különbség, ami Trianon után Szabó Dezső és Németh László között mutatkozott.