Tóth Judit - A gyalázkodás magasiskolája

 

Forrás: A TAMANA SEGÉDTUDOMÁNY

HIVATALOS VILLANYÚJSÁGJA

<http://evezred.com>

Felelôs szerkesztô és kiadó: Sugáry Frank Dénes, Dr. Phil.

 

            Sugár: ,,Petôfi Sándor, a legnagyobb magyar költô?”

            (...) Úgy érezzük, itt az ideje hogy megszüntessük az egyik 150 éves agymosás hatását, amely az egész népet fertôzte. E dolgozat címében a kérdôjel szentségtörés. A szerzô különvéleménye, hogy Petôfi-Petrovics Sándor nem a legnagyobb magyar költô, hanem csak egy közepesnél alacsonyabb fokú és értékű rímfaragó. (...)

            Az elsô estéken vedd elô Ady, Arany, Babits vagy a költôkirályunk, Faludy György verskötetét, és olvass mindegyikbôl 10–20 verset. Utolsó este olvasd el Petôfi válogatott verseit. Készíts el magadnak egy független értéklistát az 5 névvel, és nézd hová tetted Petôfit.

            Szerintem Arany balladáiban több a költôi ihlet, mint Petôfi összes verseiben, és a költôkirályunk (Sugár  magánvéleménye) egyetlen verse, az ,,Óda a Magyar Nyelvhez” több igazi érzelmet, haza-szeretetet, nyelvismeretet, önfeláldozást, fejez ki, mint az összes Petôfi féle álérzelmes rímfaragós termékek. Valóban írt 5–6 jó verset, (pld. Szeptember Végén). Mindenmagyar diáklány vagy diák fekete füzetében van szintén 5–6 jó vers, még a tiedben is Olvasó, ha megôrizted gyerekkori versesfüzeted. Ez nem azt jelenti, hogy minden magyar diák olyan nagy költô, mint Petôfi, hanem azt, hogy Petôfi a diákok álta-lános nívóján áll. (...?!)

            Elismerjük, hogy a magyar és a grúz nép lírikus költészete az elsôk a világon. A magyar és grúz költôkkel együtt, minden elismert angol, spanyol és francia költô verse megtalálható könyvtáramban. Nemcsak olvasom a verseiket, Lopez de Vega, Frederico Garcia de Lorca, Byron, Hugo és a többi mesterköltôket, de magam is írok – saját használatra ...verseket ezeken a nyelveken. Lássuk közelebbrôl Petôfi-Petrovics országos hírű verseit. (...) A költôi kép hamis. Nincs gyermek, aki anyja ,,kebelébe” sietne. Talán odacsúszik anyja kebeléhez, de nem kebelébe. A Túr miután a Tiszába ömlik, megszűnik, nincs többé Túr folyam, de a gyermek megmarad, – ember, asszony lesz belôle. (...)

            (Nos, Sugár úr vagy nagyon rossz indulatú, vagy nem tud  olvasni, – esetleg mindkettô, mert Petôfi nem azt írta, hogy a ,,kebelébe”, hanem azt, hogy ,,anyja kebelére.” – E dúrva tévedésen nem csodálkozunk, mert a honlapján lévô írások mindegyikében ordítanak a helyesírási hibák –  szerk.)

            Petôfi Sándor sikertelen vándorszínész, olvasó nélküli regényíró, kicsapott katona sok mindennel próbálkozott életében, de csak egy sikerült neki. Becsapta a magyar társadalmat, hogy ô költô, sôt a legnagyobb magyar költô.

            Nézzük a híres Nemzeti Dalt. Miután megköltötte dalát szegényes szobájában, megnézte a naptárat. Látta, hogy Március 15-e van, a nemzeti ünnepnap (..?!), a pestiek nem dol-goznak, hanem sétálni mennek a Múzeum Kert-be. Ô is odament, és elszavalta a költeményét:

            (...) A Nemzeti Dal tipikus faragott alkotmány hordópolitikusok számára. Szépen, szóló szavak, minden komoly belsô tartalom és értelem nélkül. Üres, értelmetlen kifejezések, megfelel a romantikus kor hamis érzelmeinek (...) Két elfogadható verse – az Ôrült és a Helység Kalapácsa – befejezetlen, mint pályafutása és élete.

            Azt meséli a legenda, hogy Segesvárott halt hôsi halált mint honvédôrnagy, utolsó mozdulatával véré-vel egy kôre írta a: ,,Hazám” szót. Ha a legenda nem mond igazat, akkor egy új agymosási elemmel állunk szemben – ki látta, hogy meghalt és mit írt vérével – de ha igaz, akkor megtaláltuk a magyarázatot, miért vesztette el a magyar nép a ‘48/49-es Szabadsághar-cot: kicsapott katonákból faragott ôrnagyok vezényelték a honvédeket.

            Fennmarad a fogas kérdés, mi a titka a Petôfi-féle népbolondító sikernek? Erre a választ a Sugár Elsô Történelmi Törvénye adja: ,,Minden nép nagy fiait idegenbôl hozza”. Ha végig futunk a világtörténelemben, látjuk például, hogy Ábrahám indiai eredetű sumer, Mózes egyiptomi születésű és nevű zsidó próféták. A legnagyobb spanyol hôs Kolombusz Kristóf genuai olasz zsidó, Napoleon nem francia, hanem korzikai, aki soha életében nem tanult meg jól franciául. Hitler nem volt német, hanem osztrák, Sztálin nem orosz,  hanem georgiai, Krucsev (sic!) meg ukrán.

            Magyar vonatkozásban említjük, hogy nemzeti hôseink, mint Hunyadi János, román–macedón–görög származású, fia Mátyás nagy királyunk, de ilyen volt Dugovits Titusz is. A két Zrínyi Miklós és Ilona horvát eredetű, az olasz Anjou Róbert Károly volt a legsi-keresebb királyunk.

            Petôfi is beleillik ebbe a sorozatba, apja a nemes szerb, anyja a még nemesebb tót (szlovák) népbôl származtak. Ha igaz, hogy minden népnek olyan a kormánya, amilyent megérdemel, akkor parafrazolhatjuk(?), hogy minden népnek olyan a legnagyobb költôje, amilyent megérdemel. A mai, 19. századbeli gondolkozásmódú magyar Petôfit érdemli, de a jövô, a Bach-korszakot véglegesen kiküszöbölô magyar-ságának Faludy lesz a legnagyobb költôje. (...!?)

            (Mostmár értjük! Sugár úrnak az idegen származású költôkkel csak akkor van baja, ha azok a ma-gyarság lelkéhez kapcsolódva írják verseiket...! – TJ)       Mi volt Petôfi véleménye önmagáról? Erre a kérdésre műfordításai adnak feleletet. Beranger Péter Jánost megemlíti a francia irodalomtörténelem mint egy dalköltôt, aki elôször az élet örömeirôl írt dalokat, majd a két forradalom idejében hazafias és politikai szövegeket írt a zeneszerzôk számára. Ezeket a dal-szövegeket fordította Sándorunk. A nagy francia költôknek békét hagyott.

            József Attila és Faludy György pedig Villont, Heinét, Lorcat, Majakovszkijt, Rimbaud-t, Dos Passost fordították. Guba a gubával, suba a subával. De azért Sándor is megérdemli, hogy a magyar irodalomtörténelem megemlékezzen róla, mint hazafias és politikai dalköltôrôl, úgy három sorban. Nem egyetem, legfeljebb egy óvoda viselhetné a nevét. (...)

 

LEMOSSUK A GYALÁZATOT!

 

            A spanyol honban élô, magyarul is beszélô filozófus Dennis Sugáry Frank úgy gondolja, hogy Faludy(Leimdörfer) György népszerűsítése, Petôfi Sándor gyalázásával, és lealacsonyításával lesz sike-res? (Sugár angol nyelven még könyvet is írt ,,A History of Hungary” címmel, de errôl majd máskor! ...)

            A talmudi keresztény-gyűlölet fűtötte gonoszság – Faludy-Leimdörfer György és társai képében – 1947-ben ledöntötte Prohászka püspök Budapest szívében álló szép szobrát. A nagy magyar eszméit, tanításait ellenségei még ma sem tudják megsemmisíteni, mert igazi értékek és a lángoló hazafiság megnyilvánulásai.

 

            Prohászka püspök ezeket írta 1923-ban: ,,(..) A szociál-demokrácia, amely teljesen zsidó befolyás alatt áll, amilyen a szovjet-oroszországi s a hozzá hasonló magyarországi, kegyet-lenül irtja a nemzeti gondolatot. A nemzeti elgondolásokat gúnyolják, a nemzeti érzületet megvetik, azt burzsoának maradinak s babonának mondják, mialatt így a tömegekben megrendítik a hitet, a tiszteletet s a faji összetartást, addig a maguk faji érdekeinek az hatalmát biztosítják. Nekik minden nemzet idegen, csak a zsidó faj kiváltságos, és annak még a hajaszála se görbüljön.

            Meggyengülvén a keresztény s a nemzeti gondolat, szükségképpen az ugyanakkor meg nem gyengített, hanem csak palástolt zsidó faji gondolat és érzés kerekedik felül, s denevérszárnyait kiterjeszti a vi-lágra. (...)”

            (Itt tűnik ki napnál világosabban, mi fűti Sugár, Faludy és társai tetteit: a magyar nemzeti gondolatot gyűlölô zsidó. – szerk.)

Prohászka püspök szobrát ugyanazon romboló gyűlölet döntötte le, mint a Regnum Marianum fogadalmi templomot. De ugyanez a gyűlölet ma Petôfi Sándorunkat a világhálózaton és Pozsonyban is....!

            Faludy György valamennyi idegen költô – Villon, Heine, Lor-ca, Majakovszkij, Rimbaud, Dos Passos-verseit: fordítgatta ma-gyarra. De Sugárúr ,,költô-királya” sohasem lesz a magyar-ság eszményképe, még akkor sem, ha magyar szavakkal írta idegen szellemiségű, sokszor trágár verseit, amikbôl ugyan-úgy hiányzik a magyar lélek, mint dr. Sugárból!

                        Senki sem tilthatja meg, hogy dr. Sugár Faludynak ne legyen a hódolója, (ez az ízlés dolga!) de azért minden józan magyar tiltakozzon, hogy ,,költôkirályát” valamiféle ,,eszményképnek” állítsa magyar szívű költôink és a magyar nemzet elé.

            Petôfi Sándor még 150 év elmúltával is népszerű és lélekgazdagító, hiszen minden Faludy-igyekezet ellenére kisgyermekek még mindig szavalják-éneklik a költeményeit, és a magyar kultúrát ôrzô egyszerű paraszt családokban még mindig emlékeznek a régen megtanult Petôfi-versekre. De vajon hányan emlékeznek majd (ha egyáltalán!) 25 év múlva a ,,költôkirály” szerzeményeire?

            A 71 éves professzor, - akinek a honlapján az amerikai botrányhôs Bill Clinton aranyköpése: ,,Megkísérlünk olyan világot építeni, ahol a 20. század kutyái nem ugathatnak bele a 21. századba” adja meg a szellemi irányvonalat, – szinte megszállottsággal tárja fel történelmi nagyságok faji-, és nemzetiségi e-redetét.

            Aztán felkéri az olvasókat, hogy segítsenek neki a nagy célkitűzésben: ,,Kijavítani két évezred tévedéseit, félrevezetéseit és hamisításait.” Itt a gyanútlan olvasó azt hinné, hogy na végre egy új revizionista, aki igazán ki akarja javítani az évezredek tévedéseit és hamisításait! Tévedtünk...

            Ha már ennyire benne vagyunk a ki-kicsoda játékban, adakozzunk mi is néhány névvel.

• Joszif Viszárionovics Dzsugásvili (Sztálin) nem tartozott származás szerint Izrael tíz törzséhez, amelyeket az Ókorban az asszírok elűztek, és akiktôl a legtöbb kaukázusi zsidó is származik, hanem portugáliai – látszólag keresztény! – szefárad-zsidó család sarja volt, száműzték ôket a portugál gyarmatokról.

            1945. áprilisában a magyarorszagi zsidókat fel-szabadító Vörös Hadsereg tiszti kara nagy része hittestvéreit ment megmenteni. Íme néhányan a sok közül:

•           ,,Yona Yakir szovjet tábornok, a Központi Bizottság tagja; Dimitri Shmidt, Yakov (Yankel) Kreiser tábornok; Miron Vovsi tábornok; David Dragonsky tábornok, szovjet hôs; Grigori Shtern tábornok; Mikhail Chazkelevich tábornok; Shimon Kirvoshein tábornok; Arseni Raskin parancsnok-helyettes; Haim Fomin, Brest-Litovsk parancsnoka. A Vörös Hadseregben legalább száz tábornok volt zsidó származású.” (Canadian Jewish News, 1989. 04. 19.)

            (Ne csodálkozzunk azon, ha a magyarországi zsidóság még ma is hálálkodva emlékezik meg testvéri Vörös Hadseregérôl.

            A névlistából nem maradhat ki a 15. századi inkvizítor a zsidó Torquemada, a spanyolországi zsidók legkegyetlenebb kínzója. Folytassuk?                              ...Jellemzô, hogy a magyarság kebelén zsírosodott, idegen elkötelezettségű betolakodó saját anya-nyelvünkön úszít magyarellenes magatartásra, a ma-gyarság türelmét kihasználva szemtelenül hangot mer adni mértéktelen magyargyűlöletének. Ez nem más, mint a magát nyeregben érzô idegen arcátlan magatar-tása. Ennyire legyengült volna a magyar, hogy nincs aki rendre tanítsa az ilyen gyalázkodót?

 

Tóth Judit