|
Pártok-Fidesz
Új alaptörvény - Benyújtották a törvényjavaslatot, amely kimondaná, hogy
az MSZP osztozik az MSZMP felelõsségében
Budapest, 2011. november 20.,
vasárnap (MTI) - Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) vasárnap
benyújtotta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseirõl szóló
törvényjavaslatot, amelyben kimondanák, hogy az MSZP a Magyar
Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden
felelõsségben, amellyel az állampárt terhelhetõ.
Rögzítenék
azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetõinek
felelõsségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei
hatálybalépésével "lehetõség nyílik az igazság érvényesítésére". A
javaslat lehetõséget adna az elõzõ rendszer vezetõinek biztosított
állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezne, hogy a
kommunista hatalom birtokosai közszereplõk.
Az átmeneti rendelkezésekrõl szóló törvény tervezete pénteken került
az MTI birtokába, majd vasárnap nyújtották be a Háznak. A javaslat
alapján az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik.
A törvényjavaslat tartalmaz egy
nyilatkozatot, amely úgy kezdõdik, hogy a mai magyar jogállam nem
épülhet a kommunista rendszer bûneire. Ezután felsorolnák, miért
terheli felelõsség az MSZMP-t és jogelõdeit. Ezek között szerepel a II.
világháború utáni évek többpártrendszerre épülõ demokratikus
kísérletének szovjet katonai segítséggel történõ felszámolása, az ország
eladósítása, versenyképességének "végzetes lerontása",
továbbá emberek
meggyilkolása, idegen hatalomnak való kiszolgáltatása, törvénytelen
bebörtönzése, kényszermunkatáborba hurcolása, megkínzása, embertelen
bánásmódban részesítése, vagyonuktól való önkényes megfosztása,
szabadságjogának teljes elvétele, származásukra, világnézetükre vagy
politikai meggyõzõdésükre tekintettel történõ hátrányos
megkülönböztetése, az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére
és befolyásolására törõ titkosrendõrség mûködtetése.
Kimondanák, hogy az MSZMP és jogelõdei felelnek az 1956-os
forradalom "szovjet megszállókkal együttmûködésben történt
vérbefojtásáért, az azt követõ rémuralomért és megtorlásáért,
kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerû elmeneküléséért",
továbbá azokért a köztörvényes bûncselekményekért, amelyeket politikai
indítékból követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás ezért nem
üldözött.
Kijelentenék, hogy az MSZMP és jogelõdei, valamint a kiszolgálásukra
létrehozott politikai szervezetek "bûnözõ szervezetek" voltak, amelyek
vezetõi el nem évülõ felelõsséggel tartoznak "az elnyomó rendszer
fenntartásáért, irányításáért, a jogsértésekért és a nemzet
elárulásáért".
A szöveg érinti az MSZP-t is, mégpedig úgy, hogy kimondaná: a
szocialista párt az MSZMP jogutódaként, "a törvénytelenül felhalmozott
vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett
illegitim elõnyök haszonélvezõjeként, valamint régi és az új pártot
összefûzõ, a pártvezetést is jellemzõ személyi folytonosság okán"
osztozik mindazon felelõsségben, amellyel az állampárt terhelhetõ.
A nyilatkozat kitér arra, hogy a kommunista diktatúra alatt
elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bûncselekmények
üldözése akkor nem volt lehetséges, és ez a lehetõség "az elsõ szabad
választás után sem nyílt meg", így elmaradt a diktatúra vezetõinek
felelõsségre vonása. Az alaptörvény hatálybalépésével azonban "lehetõség
nyílik az igazság érvényesítésére" - szögezik le.
"A ma élõk és a jövõ nemzedékek számára meg kell õrizni a bûntettek
emlékét és meg kell nevezni a bûnösöket"
- zárul a nyilatkozat azzal, hogy az Országgyûlésnek és más állami
szerveknek a fenti alaptörvényi rendelkezésekbõl kell kiindulniuk.
Kimondanák: nem tekinthetõ elévültnek azoknak a törvényben
meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a
kommunista diktatúrában az ország vagy emberek ellen elkövetett súlyos
bûncselekményeknek a büntethetõsége, amelyeket az elkövetéskor hatályos
büntetõ szabályok figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem
üldöztek.
A javaslat Nemzeti Emlékezet Bizottsága néven "a kommunista
diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megõrzése érdekében"
szervezetet hozna létre. Ennek feladata lenne a diktatúra hatalmi
mûködését, a kommunista hatalmat birtoklók szerepét, tevékenységét
feltárni, és errõl jelentést közzétenni.
Az átmeneti rendelkezésekrõl szóló tervezetben rögzítenék például
azt is, hogy bár a következõ önkormányzati választást 2014 októberében
tartják majd, azután viszont a nyári európai parlamenti képviselõk
választásával egy napon. Ez elõször 2019-ben lenne így.
Szabályoznák azt is, hogy - mindaddig, amíg az államadósság a GDP
felét meghaladja - ha az Alkotmánybíróság vagy az uniós bíróság
döntésébõl olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek
teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó
összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás
követelményének sérelme nélkül, "kizárólag és kifejezetten az e
kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek
fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani".
A jelenleg hatályos alkotmánynak azt a mondatát, amely szerint az
általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelõzõen folyósított
nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthetõ és szociális
ellátássá alakítható, munkavégzõ képesség esetén pedig megszüntethetõ, a
jövõ év végéig alkalmazni kellene. Azt az alkotmányos passzust pedig,
hogy helyi önkormányzati tulajdon az államnak vagy más helyi
önkormányzatnak ingyenesen átadható, 2013. december 31-ig hatályba
tartanák.
A tervezet
alapján bár az ország hivatalos neve Magyarországra változik,
továbbra is használható marad a Magyar
Köztársaság elnevezés mindaddig,
amíg az áttérés a felelõs gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.
bzt \ guz
MTI 2011. november 20., vasárnap 18:13
|