Összes találat: 14 1. Oldal  |  1   A MAGYAR VIRTUS ÉS HŐSIESSÉG RELIKVIÁI Az első és második világháború magyar helytállásának legszebb tárgyi emlékeit mutatja be a kiállítás. A lövészárkokban lőszerből, puskagolyóból, fák gyökereiből készült emlékek, hamutálak, gyújtók, falvédők, poharak, tálkák, újságok idézik a magyar katona hazaszeretetének megrendítő bizonyítékait. A Szanka József kutatómunkájára alapozott kiállítás az egyik legnagyobb és legszínvonalasabb az ilyen jellegű hazai gyűjtemények között.   A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS REVÍZIÓJÁNAK RADIKÁLIS KISÉRLETE. A LAJTABÁNSÁG ÉS PRÓNAY PÁL. Érdekes módon, a Sopronnak és környékének a megtartását lehetővé tevő nyugat-magyarországi felkelés részletei mind a második világháború előtt, mind azt követően, a közvélemény számára jórészt ismeretlenek maradtak. Kiállításunk korabeli naplók, fényképek, dokumentumok, a legfrissebb történeti szakmunkák segítségével mutatja be a korabeli nemzetközi katonai és diplomáciai helyzetet, a selmecbányai és soproni diákok lobogó hazaszeretetét és tevőleges katonai cselekményeit, a Lajtabánság kikiáltását, Prónay Pál szerepét. A kiállítás különleges csemegéje a fényképekből, tárgyi emlékekből, levelekből, párbaj jegyzőkönyvekből álló Prónay-hagyaték bemutatása.   A TRIANONI FÁJDALOM KÖLTŐJE-SAJÓ SÁNDOR Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma - Reményik Sándor mellett - leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor kiállítás. A gyűjteményben látható a páratlan szerencsével megmenekült s egy budai pincéből kalandos úton előkerült Sajó Sándor családi hagyaték, ennek legérdekesebb eredeti dokumentumai és természetesen a legszebb Sajó költemények.   ELPUSZTÍTOTT KÖZTÉRI MŰEMLÉKEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 1918 UTÁN Az 1918-1920-as impériumváltásnak talán az egyik legkevésbé ismert, ám leggyalázatosabb fejezete a magyar jelenlétet, történelmet és csodálatos kulturális teljesítményt őrző és megmutató, határon túlra került köztéri szobrok, emlékoszlopok, emléktáblák eszeveszett, barbár, görcsös és tömeges megsemmisítése volt. A kiállítás Deák Endre és Balázs Károly gyűjtése alapján a több, mint kettőszázötven megsemmisített műemlék közül a legfontosabbakat mutatja meg, korabeli fényképekkel, az építés és az avatás felemelő rövid történetével és a rombolás égre kiáltó, fájdalmas krónikájával együtt.   HAZASZERETET ÉS HAZAFÉLTÉS A MAGYAR NÉPI KULTÚRÁBAN Minden nagy nemzeti tragédiánkat a magyar nép érezte át legmélyebben s a magyar népi kultúra fejezte ki a legpontosabban, a legnagyobb forma gazdagsággal. Ezt az alaptételt bizonyítja a balassagyarmati Palóc Múzeum anyagából rendezett kiállításunk is, amelyben az egykori alkotók az országvesztés, a vesztes világháború minden fájdalmát örökítették és égették bele őszintén, megalkuvás nélkül falvédőikbe, hímzéseikbe, keszkenőikbe, pártáikba, bútoraikba, fafaragásaikba.   MAGYAR KASTÉLYOK ÉS KÚRIÁK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Gróf Lónyay Menyhért egykori magyar miniszterelnök egyenes ági leszármazottja, a jelenleg Szerbia területén élő, Erdélyi István festőművész évekkel ezelőtt a valaha a család tulajdonában levő kastélyokat, kúriákat kezdte el festeni. Jelenleg már szinte nincs olyan jelentősebb kastélya a Kárpát-medencének, amelyet különleges, megragadó stílusában ne örökített volna meg. Kiállításunk ebből a hatalmas gyűjteményből mutat be egy érdekes válogatást, eredeti fotográfiák és a magyar kúria építészetet tárgyaló történeti, művészettörténeti szövegek kíséretében.   MAGYARORSZÁGI VÁRMEGYÉK ÉS TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROSOK KÉPESLAPOKON 1896-1918 Kiállításunk különleges időutazást ígér a történelmi Magyarország legszebb településeihez, váraihoz, műemlékeihez, természeti szépségeihez, hegycsúcsaihoz, folyóihoz, néprajzi különlegességeihez. Kiállításunk a szerencsi Képeslap Múzeum Közép-Európában egyedülálló gyűjteménye alapján, megyei metszetekben tárja a múzeum látogató elé a régi Magyarország páratlan, ezerszínű adottságait és jelenvaló, máig ható, feltámasztható lehetőségeit.   MÓGOR TAMÁS: MAGYAR CÍMERTÖRTÉNET. MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB KÉZZEL FESTETT CÍMERGYŰJTEMÉNYE A családi és nemzeti folytonosságot látványosan, érzelmileg könnyen befogadhatóan és demonstratívan bemutató címerek előállításának, történetének és tudományos vizsgálatának diszciplinája a heraldika, talán a legnagyobb pusztításokat szenvedte el az utóbbi évtizedekben. Éppen ezért kimagasló jelentőségű Mógor Tamás kézzel festett magyar címertörténeti sorozata. A kiállítás egy kiváló, jól érthető egyetemes címertani összefoglaló mellett, külön figyelmet szentel az erdélyi címeradományozásnak, a magyar miniszterelnökök, írók, költök, közéleti emberek családi címereinek bemutatására.   NEMZETI JELKÉPEK ÜVEG-ÉS PORCELÁN TÁRGYAKON Az első világháborút megelőző évtizedekben a fürdőhelyeken, turisztikai központokban árusított matricás üvegpoharak, a világháborút követően pedig a festett porcelán tálak, edények, poharak jelentették a tájhoz, helyhez, szülőföldhöz tartozás legszínesebb, legismertebb megjelenési formáit. Kiállításunk Kiss Gábor páratlan gyűjteménye alapján, ezekből mutat be egy reprezentatív válogatást. A kiállítást egy békebeli magyarországi fürdőt aprólékosan rekonstruáló –Terleczki József által készített- makett, korabeli utazási plakátok és egy 1907-es kiadású kárpát-medencei balneológiai térkép egészíti ki.   SOMOGYI GYŐZŐ: A NAGY TÉRKÉP. A KÁRPÁT-MEDENCE MAGYARLAKTA TERÜLETEI MADÁRTÁVLATBÓL Somogyi Győző festőművész páratlan vállalkozásba kezdett az 1970-es években. Gyalogszerrel bejárta, majd dombok, házak, templomtornyok tetejéről megrajzolta a régi ország magyarlakta területeinek égi látványát. A fantasztikus mű elkészült és restaurált változata állandó jelleggel, a művész egyedi kiegészítéseivel, kizárólag kiállításunkon látható.   TATÁR DÓRA-ÓNODI BÉLA: A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉINEK CÍMEREI ÓLOMÜVEGEN Az egyik legismertebb és legtehetségesebb ólomüveggel foglalkozó magyar művészházaspár vállalta a Trianon Múzeum centrális pontján található hajdani barokk könyvtárterem mennyezeti világító ablakainak restaurálását. A három, eddig elkészült ablaküveg közepén az integer és a trianoni Magyarország kontúrjai látszanak, üvegenként a régi Magyarország négy-négy vármegye címerével, az ovális üveg szélén a vármegyék neveivel. A vármegyék székhelyeit Magyarország területén apró pontok jelzik. A három eddig elkészült káprázatos ólomüveg ablakot a Múzeum felajánlásból kapta: az elsőt egy múzeum látogató, Hatvani Sándor, a másodikat Tatár Dóra és Ónodi Béla, a harmadikat Lezsák Sándor és a Lakitelek Alapítvány finanszírozta.   TRIANON ÉS A MAGYAR BÉLYEGKIADÁS 1918-at követően az államhatárokban és az állami felségterületekben Közép-Európában bekövetkező hatalmas változásokat, talán a postai levelezőlapokon, bélyegeken, bélyegzéseken, felülbélyegzéseken lehet a legpontosabban bemutatni és nyomon követni. Kiállításunk a MABEOSZ segítségével és folyamatos szakmai közreműködésével ezekből a postai termékekből mutat be egy, sajátos huszadik századi magyar történelem óraként is felfogható, reprezentatív válogatást egészen 1938-1941-ig, a visszatért területekhez kapcsolódó filatéliai munkákig.   VÁRMEGYEHÁZAK A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGON A régi Magyarország fennállásának mozdíthatatlan talpköve a vármegyei autonómia, a vármegyei élet és közigazgatás központja pedig, -a messze környék legtekintélyesebb, legpatinásabb épülete- a vármegyeháza volt. A Hatvani Sándor által lefolytatott több évtizedes kutatómunka nyomán megvalósult kiállítás a vármegyeháza-építészet kárpát-medencei történetét mutatja be részletes történeti kronológiával, fényképekkel, alaprajzokkal, megyetérképekkel, főispán portrékkal s a tatai vár makettjével.   ÖRÖM ÉS MÁMOR. AZ ELSZAKÍTOTT TERÜLETEK VISSZATÉRÉSE 1938-1941 1938 és 1941 között az első világháborút követően Magyarországtól elcsatolt területek egy része néhány évre visszatért az anyaországhoz. Kiállításunk a visszatérés első, lélegzetelállító pillanatait mutatja meg színes és fekete-fehér fényképfelvételekkel, a változásokat bemutató térképlapokkal, Cs. Szabó László, Rónai Zoltán, Márai Sándor korabeli, megrendítő tudósításaival.   Összes találat: 14 1. Oldal  |  1